A magyar lakosság negyede úgy véli, hogy ha a Tisza Párt nyer, az ország háborúba kerülne. A Fidesz kampányüzenetének hitelességét csupán a társadalom valamivel több mint fele kérdőjelezi meg, derült ki a 21 Kutatóközpont által végzett, közösségi finanszírozású kutatásból, amelyet január 28. és február 2. között végeztek. A kutatás során a válaszadók véleményét is megvizsgálták az ismerőseik szavazási szokásairól.
A kormány álláspontja szerint az április 12-i országgyűlési választások tétje, hogy Magyarország elkerüli-e a háborút a következő években. A Fidesz kampánya arra épül, hogy Orbán Viktor győzelme esetén megússzuk a háborút, míg a Tisza győzelme háborúba keveredést jelentene. A válaszadók 23%-a hiszi el ezt a narratívát, míg 54%-uk nem osztja ezt a véleményt. A megkérdezettek majdnem egynegyede (23%) viszont nem tudott, vagy nem akart véleményt formálni.
A Tisza Párt támogatói 97%-ban elutasítják ezt a feltételezést, míg a más ellenzéki pártok szavazói 60%-a sem ért egyet a kormány álláspontjával. A párton kívüliek véleménye már megosztottabb: közel 20%-uk gondolja úgy, hogy Tisza győzelme háborút hozna, jóval közel félük (47%) bizonytalan, és csak 36%-uk nem hisz a kormányzati érvelésben. A Fidesz szavazóinak 58%-a szerint háborúba sodorná Magyarországot egy Tisza-kormány, 15%-uk ellenkező véleményen van, míg 28%-uk nem tud állást foglalni.
A kutatók szerint a „nem tudom” válaszok a politikai érdeklődés hiányával vagy a távolságtartással magyarázhatók, de a kormányzati kommunikáció ereje is megmutatkozik, hiszen 23%-nyi egyetértő válaszadó mellett a társadalom egynegyede nem zárkózik el az állítástól. Sokan, akik nem terveznek elmenni szavazni, mégis hajlamosak a háborús narratívát nem teljesen elvetni.
Egy másik részben arról kérdezték a résztvevőket, hogy barátaik kire szavaznának, és a választók 42%-a úgy látja, hogy ismerőseik többsége a Tiszára szavazna, míg 26% szerint a kormánypártiak vannak többségben.
Ez a 16%-os különbség a Tisza javára érezhető, míg a 21 Kutatóközpont korábbi pártpreferencia-adatai szerint csupán 7%-os volt a differencia. Ez arra utal, hogy kevesebben hiszik azt, hogy ismerőseik a Fideszre voksolnak, mint ahányan a kormánypárt támogatóiként szerepelnek a mintában, ezzel szemben többen vélik azt, hogy ismerőseik a Tisza Pártot választanák.
A kutatás során a budapesti és megyei jogú városokban nőtt leginkább a Tisza Párt ismerősi túlsúlyáról beszámolók aránya, míg kisebb településeken ez a szám alig változott. Az is figyelemre méltó, hogy a legkisebb falvakban a tisza- és fideszes támogatottság egyenlő arányban van jelen.
A Fidesz szavazói most kisebb arányban gondolják, hogy ismerőseik is a kormánypártot választanák, miközben nőtt azok száma, akik nem tudják, hogy barátaik kire szavaznának. A Tisza Párt szavazói körében nem volt változás, míg a párton kívüliek között csökkent a Fidesz-támogató ismerősökkel bírók aránya, párhuzamosan nőtt a tiszás ismerősi kör.
A kutatás szerzői szerint mögöttes okok állhatnak a megfigyeltek és a tényleges szavazási arányok eltérésében. Elképzelhető, hogy a Tisza Párt szimpatizánsai hangosabbak és lelkesebbek, így nagyobb közösségnek tűnnek. Ez a Fidesz számára is aggasztó lehet, mert akik nem biztosak a politikai preferenciáikban, hajlamosak arra, hogy a többség irányába mozduljanak el.
Egy másik lehetséges ok, hogy a tisza-pártiak a saját valódi preferenciájukat tükrözik, vagy hogy a szavazók még nem eldöntöttek, de a környezetük hatására hovatovább ő is Tisza-pártiá válhat, mivel nem szeretnek politikailag ellenséges környezetben élni. A kutatók szerint az egyetlen olyan forgatókönyv, ami kedvező lehet a Fidesz számára, ha a Tisza Párt erősebb jelenléte csak tovább növeli a Fidesz szavazóinak elkötelezettségét.
Módszertan: A kutatás hibrid adatfelvétel keretén belül zajlott, 1000 fő megkérdezésével január 28. és február 2. között. A válaszadók SMS-ben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket, míg a 65 év feletti válaszadókat telefonon kérdezték. A minta az KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint lett súlyozva, figyelembe véve a lakóhelyet, nemet, életkort és végzettséget. Az adatok reprezentálják a teljes lakosságot, és az eredmények ±3%-os eltérésekkel bírnak. A részleges minták hibahatára ennél nagyobb is lehet. A kutatás közösségi finanszírozásból valósult meg.
Forrás telex.hu
