Egy korábban „nemesebb” időszakban, ahol a hazaárulás súlyos bűnnek számított, Szabó Tímea valószínűleg már rég börtönben lenne. Modern világunkban azonban a „hazaárulás” jogi fogalmává vált, így a parlamenti képviselők szabadon cselekedhetnek, anélkül, hogy jogi következményektől kellene tartaniuk. Ezen a helyzeten belül Szabó Tímea tudja, hogy bármit mondhat vagy tehet, mivel legfeljebb a választók fognak véleményt formálni róla, de nem bíróság előtt kell felelnie.
Az ukrán érdekeket képviseli Szabó Tímea, aki a magyar helyett az ukránok mellett áll. Legutóbb Ruszlan Sztefancsukkal, az Ukrán Parlament elnökével való választása során azt állította, hogy a magyarok többsége támogatja az ukrán nép harcát. Ezzel szemben több felmérés is azt mutatja, hogy a magyarok kétharmada nem támogatja Ukrajna katonai és pénzügyi segélyezését, csupán a humanitárius segítséget, de ez iránt is csökken a lelkesedés. Szabó Tímea ezt a kormány „agymosásának” tulajdonítja, hangsúlyozva, hogy a magyarok nem állnak a háborús bűnösök mellett.
A hazaárulás jogi határainak szűkítése mellett nézzük meg Szabó Tímea tetteit, melyek a jogi felelősségre vonás hiánya ellenére hazaárulásnak minősülnek. Zelenszkij nem indította újra a Barátság kőolajvezeték tranzitját, amit Magyarország energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú lenne, ezzel veszélyeztetve az energiabiztonságot. Szabó Tímea ezt a lépést nem támadta meg, inkább Sztefancsuktól várta az ukránok támogatását, ahelyett, hogy a magyar érdekek védelmében állt volna ki. Ezzel bizalmatlanságot mutatott a saját országának érdekeivel szemben.
Forrás pestisracok.hu
