A Barátság kőolajvezeték révén a kőolaj szállítása Magyarországra már január 27-én leállt. Az ukrán fél ígéretei ellenére a szállítást nem indították újra. Cikkünkben a két ország közötti energiaválást elemzzük.
A Barátság kőolajvezeték ügye visszahatással lehet Ukrajnára is, hiszen a konfliktus már nem csupán a kőolajról szól.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legutóbbi kormányülés után azt mondta, hogy Magyarország kőolajellátása biztonságos, 96 napnyi tartalék áll rendelkezésre, és orosz olaj tengeri úton is érkezhet.
A miniszter arról is beszélt, hogy Magyarország tengeri szállítással rendelt kőolajat, amit a horvát félnek kell eljuttatnia a magyar finomítókhoz. A MOL összesen 500 ezer tonna orosz kőolajat rendelt.
A horvát fél viszont vonakodik teljesíteni a magyar kérését, amely alapján a tengeri szállítást az uniós kötelezettségek betartásával kellene bonyolítaniuk.
Szijjártó jelezte, hogy Budapest Pozsonnyal együtt az Európai Bizottsághoz fordul, mert Zágráb láthatóan vonakodik az orosz olajra vonatkozó szankciók miatt, pedig a magyar kérés egy Magyarország által megszerzett jog alapján lenne lehetséges.
Az Európai Bizottság jelezte, hogy vizsgálják az ügyet, de nyomást nem kívánnak gyakorolni Ukrajnára.
Ukrajna a politikai helyzetből kifolyólag leállította a Barátság kőolajvezetéket, amellyel Magyarországra próbál nyomást gyakorolni.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ukrán lépés célja, hogy Magyarországot háborúpárti országok koalíciójába kényszerítse. Orbán Viktor miniszterelnök szintén kifejezte véleményét az ügyről.
Forrás www.origo.hu
