A Magyar Helsinki Bizottság keresetét elutasította a Fővárosi Törvényszék, amelyet a 2024-es, kárpátaljai menekülteket érintő kormányrendelet miatt indított Pál Norbert, a menekültekért felelős kormánybiztos ellen. A bíróság megállapította, hogy a magyar jogszabály nincs összhangban semmilyen uniós irányelvvel, és kijelentette, hogy az állam határozza meg, mi számít háborús területnek. Csak azok a menekültek kaphatnak államilag támogatott szállást, akik az erre kijelölt zónákból érkeznek és kérelmüket pozitívan bírálják el.
A tárgyalások akkor kezdődtek, mikor a Magyar Helsinki Bizottság 84 kárpátaljai menekült ügyét vette kezelésbe, miután a kormány elutasította azok kérelmét. E családok, akik menedékjogot kaptak, 2024 augusztusában utcára kerültek, mivel a kormány megszüntette lakhatási támogatásukat.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a magyar szabályozás összhangban van az uniós joggal, beleértve az Ideiglenes Védelem Irányelvet is. A bíróság szerint az uniós jog értelmezése széleskörű mozgásteret biztosít a tagállamoknak a szállás biztosítása terén, és Pál Norbert a méltányossági jogkör szabályai szerint döntött a menekültcsaládokról.
Korábban a bíróság két másik kárpátaljai család ügyében is az állammal szemben döntött, és új eljárásra kötelezte azt a „formai hiányosságok” miatt. A Magyar Helsinki Bizottság jelezte, hogy azoknak a menekülteknek az ügyét viszik bíróságra, akik a kormányrendelet értelmében kiestek a lakhatási támogatásból.
Az új szabályok értelmében csak azok a menekültek részesülhetnek támogatásban, akik háborús övezetből érkeznek. E változtatás miatt sok menekült alternatív szállást sem kap, sőt a kettős állampolgárok is hátrányba kerülnek. A Magyar Helsinki Bizottság kijelentette, hogy a kormány a rendelet után nem nyújt lakhatási támogatást a menekültek ezreinek, ami ellentétes a joggal és az emberségesség alapelveivel.
A bírósági meghallgatások során a Magyar Helsinki Bizottság és a kormány jogi képviselője eltérően értelmezte az uniós védelmi irányelvet. Míg a Helsinki azt állította, hogy minden menedékesnek jár a lakhatás, a kormány a méltányossági döntéseket hangsúlyozta. A kormány még azzal is érvelt, hogy más uniós tagállamok is bevezettek szigorításokat a menekültek esetében.
A törvény értelmében sokan utcára kényszerültek, különösen kárpátaljai menekültek, akiket a kormány politikai eszközként használt. A Népszava megjegyezte, hogy Pál Norbert 1486 méltányossági kérelemből 1202-t elutasított, indoklás nélkül, és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is aggodalmát fejezte ki a jogszabályi változások miatt.
Forrás telex.hu
