Rácz András, Oroszország-szakértő a Facebook-bejegyzésében kifejtette, hogy az ukrán támadás veszélye nem reális, és szerinte a magyar kormány félrevezetően tájékoztat erről. Orbán Viktor a védelmi tanács ülése után megjegyezte, hogy az Ukrajna felől érkező olajszállítások leállása politikai okokra vezethető vissza, és Kijev a magyar energiarendszer megzavarására készülhet. Emiatt elrendelte a kritikus energetikai infrastruktúra katonai és rendőri védelmét, valamint drónrepülési tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Rácz állítja, hogy ha Magyarország valóban külső fenyegetést érezne, a kormány első lépése a NATO Washingtoni Szerződésének 4. cikkelye szerinti konzultáció kezdeményezése lenne, amely biztosítja a tagállamok védelmét. Emeli ki, hogy a kormány nem élt ezzel a lehetőséggel, ami logikus lépés lenne bármilyen valós biztonsági kockázat esetén. E lépés információs elrettentő hatással is bírna, mert Budapest esetleges 4. cikkely aktiválása után minden potenciális támadó átgondolná, hogy érdemes-e megtámadni a NATO-t.
Rácz úgy véli, hogy a kormány elmúlt 16 éve alatt jelentősen csökkent a tájékozottsága a biztonság terén, de tudják, hogy a katonai biztonság elsősorban a NATO-tagságból fakad. Ha a kormány nem hivatkozik a 4. cikkelyre, ennek szerinte az lehet az oka, hogy a riogatás, miszerint Ukrajna Magyarországot támadni akarja, hamis. Ha pedig bármilyen támadás történne, biztos, hogy nem Ukrajna lenne a felelős.
Jeszenszky Géza is hasonlóan látja a miniszterelnök nyilatkozatait, amelyek Ukrajnát biztonsági fenyegetésként emelik ki. Szerinte háború sújtotta Ukrajna nem tudna konfliktust kezdeményezni egy NATO-tagállammal, és ez a forgatókönyv nem reális. Jeszenszky úgy vélekedik, hogy a kormány kommunikációja mögött akár egy hamis zászlós akció feltételezése is állhat, míg az olajvezeték sérüléseit orosz támadások és az ukrán energiainfrastruktúra nehéz helyzete magyarázza.
Forrás 24.hu
