Navracsics Tibor a beszámoló elején hangsúlyozta, hogy az európai uniós források megkerülhetetlenek, és jelentőségüket tekintve is nagyon fontosak a magyar fejlesztéspolitikában. A miniszter a régiós különbségekről kifejtette: Budapest a 2004-es uniós csatlakozásnál is az uniós átlag felett volt fejlettségét tekintve, azóta még inkább elhúzott az Európai Unió átlagától és Magyarország többi régiójától is.
Ma Budapest fejlettsége az uniós átlag 168 százalékán áll, szoros versenyben más közép-európai fővárosokkal. A második legfejlettebb magyarországi régió, a Közép-Dunántúl körülbelül 70 százalékán áll az uniós fejlettségnek, ami megmutatja a területi különbségek mértékét, de a kormány elkötelezett valamennyi régió fejlesztésében.
A források felfüggesztése nem segíti a magyar régiók felzárkóztatását. Az Európai Unió versenyképességét is gyengíti, hogy mi ezeket a forrásokat nem tudjuk felhasználni. Magyarország hagyományosan az uniós forrásokat leghatékonyabban felhasználó tagállamok közé tartozik
– hívta fel a figyelmet Navracsics Tibor.
A tárcavezető azt is elárulta, hogy a 2014–2020 közötti időszakban 52 ezer olyan projekt valósult meg uniós források felhasználásával, amelyek a magyar gazdaság és társadalom erősödését szolgálták.
A forrásfelfüggesztéssel együtt is a középmezőnyben Magyarország
„A 2021–2027-es időszak politikailag bonyolultabb környezetben zajlik” – tért át diplomatikusan fogalmazva a most futó költségvetési ciklusra Navracsics Tibor, onnan indítva, hogy amikor 2022-ben megalakult a kormány, akkor még – annak ellenére, hogy több mint egy éve elindult a költségvetési időszak – nem volt megállapodás az Európai Bizottsággal sem a kohéziós pénzek, sem a helyreállítási alap vonatkozásában. A legfontosabb feladatuk az volt, hogy megelőzzék a forrásvesztést.
Navracsics Tibor nagy sikernek tartja, hogy egyrészt 2022 decemberében meg tudták kötni az Európai Bizottsággal a partnerségi megállapodást a kohéziós forrásokról, ami lehetővé tette, hogy az operatív programok pénzei megnyíljanak, másrészt a tanács elfogadta a helyreállítási alapot érintő nemzeti tervet.
A forrásokhoz való hozzáférést nehezítette, hogy a tanács döntése értelmében három operatív program esetében 55 százalékos felfüggesztést alkalmaztak. A több operatív programhoz olyan feltételeket kellett és kell teljesíteni, amelyek részben a horizontális feljogosító, részben egyes tematikus feljogosító feltételekkel kapcsolatban álltak fenn. Összességében a mostani pénzügyi kerettervben összesen eddig 1321 milliárd forint érkezett, ebből 2025-ben 439 milliárd forint
– árulta el Navracsics Tibor, hangsúlyozta, hogy ezekkel az adatokkal még a felfüggesztéssel együtt is a középmezőnyben vannak, időarányosan pedig jobban állnak, mint a 2014–2020 közötti időszakban.
A miniszter megjegyezte, hogy uniós vezetői szinten sajtónyilvánosan aggódnak a versenyképesség csökkenése miatt, pedig sokkal többet tudnának tenni a versenyképesség növelése érdekében, ha Magyarország valamennyi forrást megkapná.
Navracsics Tibor a másik nagy uniós forrásról, a helyreállítási és rezilienciaépítési alapról közölte, a tagállamoknak nem kis fejfájást okoz a 2026 nyár végi határidő, ameddig az alapból finanszírozott projekteket meg kell valósítani. A határidő következtében több tagállam is a saját nemzeti tervei módosításán dolgozik és tárgyal az Európai Bizottsággal, köztük a magyar kormány is.
Abban bízunk, hogy a választásokig el tudunk érni további engedményeket az Európai Bizottságnál. Volt már arra példa, hogy a tárgyalások végén további uniós forrásokat tudtunk felszabadítani, akár a pedagógusbér-emeléssel kapcsolatban, akár az úgynevezett SAFE-program révén, ami elsősorban biztonságpolitikai beruházások számára teszi lehetővé az uniós források felszabadítását
– fogalmazott Navracsics Tibor, aki több megvalósult programot is említett, köztük az 54 milliárd forint támogatásból a Budapestnek vásárolt 51 CAF-villamost; az átadóról lapunk is tudósított.
Egyetlen ellenzéki képviselő volt az ülésen, korrupciót emlegetett
Hozzászólásában Hollik István (KDNP) megjegyezte, Navracsics Tibor beszámolója is azt mutatja, hogy nem állnak meg Karácsony Gergely főpolgármester szavai, melyek szerint a kormány Budapest ellen dolgozik.
Dudás Róbert – az ülés egyetlen ellenzéki képviselője – kijelentette:
Számos dolog megfogalmazódott azzal kapcsolatban, hogy miért fagyasztottak be uniós forrásokat. Ennek egyik oka a korrupció magas szintje.
A Jobbik politikusa nem hiszi hogy az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás szuverenitási problémákat okozna Magyarországnak.
Hegedűs Barbara (Fidesz) már a következő uniós költségvetési időszakról érdeklődött, elsősorban annak legfontosabb pillérjeiről, valamint arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie Magyarországnak.
Tessely Zoltán (Fidesz) az Európai Ügyek Bizottságának elnöke a Dudás Róbert által említett korrupcióval kapcsolatban rámutatott, hogy az európai politikát figyelve kiderül, a források felfüggesztése a magyar kormány alapvető politikai kérdésekben – a képviselő a migrációt, a háborút és a gendert említette –, gyakorolt álláspontjához van kötve.
„Az Európai Bizottság politikai játékot játszik velünk”
Navracsics Tibor Hollik Istvánnak válaszolva rögzítette: „A fejlesztéspolitikában kifejezett célunk – bár ez a főváros vezetői részéről néha értetlenkedésbe ütközik –, hogy a Budapesten megtermelt javakból a Budapesten kívüli Magyarország felzárkóztatására is fordítsunk.” A miniszter leszögezte, hogy bár Budapest lakossága 1,7 millió fő, a fővárossal naponta körülbelül 5 millió magyar van kapcsolatban munka, oktatás, család, vagy ügyintézés miatt, tehát a fővárosban megtermelődő, az iparűzési adó alapjául szolgáló jövedelmet nem csak a fővárosi lakosság termeli meg. „Fontos, hogy támogassuk Budapestet, kiélezett versenyben vesz részt, ugyanakkor Budapestnek is fokozottan részt kell vállalnia a Budapesten kívüli térségek fejlesztésében” – húzta alá a tárcavezető.
Navracsics Tibor Dudás Róbertnek válaszolva a korrupcióval kapcsolatban elárulta, hogy ez a terület mindig kitüntetett része volt az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásoknak. A kormány vállalta, hogy az uniós átlag szintjére, 15 százalékra viszik le a közbeszerzési eljárásokon belül az egyajánlatos eljárások arányát. Most 18,7 százaléknál tartanak, közelítenek a vállaláshoz, az előző év azonos időszakához képest 3,1 százalékpontos csökkenés történt.
A 15 százalékos mértéket egyébként csak 3 állam tudja teljesíteni, ebből 1 uniós, de még a 20 százalék alatti szintre is csak 7 tagállam képes, köztük Magyarország. Az uniós közbeszerzések tekintetében már sikerült teljesíteni a 15 százalék alatti egyajánlatos arányt.
A miniszter arra is kitért, hogy amikor felméréseket végeznek, akkor a korrupció érzetét mérik, nem a konkrét korrupciós számokat vizsgálják. „Az érzet úgy is lehet magas, hogy valójában a korrupciós elemszámok viszonylag alacsonyak, de óriási médiaérdeklődés kíséri ezeket az ügyeket” – vélekedett Navracsics Tibor, hozzátéve: olyan ügyeket is korrupcióként tüntetnek fel, amelyek hozzá nem értésből vagy hibából adódtak.
Tőlem soha senki nem kérte magyar ellenzéki politikusokon kívül, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Uniós intézmény képviselője ezt még nem tette szóvá. Másrészt az ügyészség vezetője nyilatkozta, hogy a magyar bűnüldöző szervekkel annyira jó a kapcsolata, hogy az sok esetben meghaladja még az ügyészséghez csatlakozott tagállamok bűnüldöző szerveivel fenntartott kapcsolatot is. Nem akadálya az együttműködésnek, hogy nem vagyunk tagok
– rögzítette az Európai Ügyészéggel kapcsolatban Navracsics Tibor.
A miniszter Hegedűs Barbarának elmondta, hogy a következő uniós pénzügyi keretterv első változatát ismerik, az nem túl biztató, viszont nem csak Magyarország gondolja így, tehát komolyabb módosításokra lehet számítani. A magyar kormányt aggasztja, hogy a mezőgazdasági és a kohéziós politikát összevonnák egy alapba, mert ebben az esetben a kohéziós politika mögül eltűnhetnek források.
A tárcavezető az uniós forrásokat illetően arról is beszélt, hogy „láthattuk a lengyel esetet. A választások után gyakorlatilag minden blokkolást feloldottak, mégis mögöttünk kullognak a felhasználás tekintetében”.
Az Európai Bizottság politikai játékot játszik velünk, az Európai Bizottság elnöke ezt többször elmondta, és a Néppárt elnöke sem csinál ebből titkot. Politikai játék, de az uniós forrásokat nem szabad politikai alapon folyósítani
– hangsúlyozta Navracsics Tibor.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter az előző héten az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában tartott éves beszámolót, amelyben hosszan beszélt az önkormányzati tervekről és a közigazgatási béremelésekről is. A tudósításunkat itt olvashatja.
(Borítókép: Navracsics Tibor 2025. október 28-án. Fotó: Németh Kata / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
