Jelentős eltérések figyelhetők meg a közvélemény-kutatók méréseiben, sosem volt még ennyire széles spektrum a két politikai tábor között. A Tisza 20 százalékos, míg a Fidesz 6 százalékos előnye egy 26 százalékos szórást jelez, ami azt mutatja, hogy az egyik oldal komoly tévedésben van. Ilyenfajta variabilitás más országokban is ritka, még az Egyesült Államokban is előfordultak meglepetések.
A Medián hitelessége vonatkozásában nehéz határozott állítást tenni. Minden közvélemény-kutatónak megvannak a maga manipulációs, a politikai diskurzus alakítására irányuló szerepei. A Hann Endre-DK vitája során kiderült, hogy a mérések elvégezhetők úgy is, hogy a végeredmény a megrendelő számára kedvező legyen. A listás mérések esetében a potenciális manipulációnak kevesebb mozgástere van, de ezeket is lehet félreértelmezni.
A Medián kutatása szerint a válaszadók többsége, 87-90 százalék, biztosan részt kíván venni a választásokon, ám ezt ők maguk is kétlik, hogy ilyen magas részvételre lehetne számítani április 12-én. A kutatók egyetértenek abban, hogy az ellenzéki szavazók, különösen a Tisza szimpatizánsai, most aktívabbak, míg a kormányoldal hívei visszafogottabbak, és ritkábban hangoztatják politikai nézeteiket. Ez nem feltétlenül a szégyen megnyilvánulása, inkább egy pragmatikus megközelítést tükröz, amely a választásokra való felkészülést hangsúlyozza.
A legfontosabb kérdés talán az, hogy azok, akik jobboldalinak vagy konzervatívnak tekintik magukat, de jelenleg bizonytalanok, végül részt vesznek-e a választáson. Érzékelni fogják-e a kormányváltás kockázatait, és fogják-e prioritásként kezelni a szavazást, vagy inkább elhessegetik az ellenérzéseiket és inkább a kormányra szavaznak?
Forrás mandiner.hu
