Szombaton választási plakátok lepték el a köztereket, lámpa- és villanyoszlopokat, sőt, néhány helyen a közlekedési táblák oszlopait is. Erre számítani lehetett, hiszen február 21-én hivatalosan is megkezdődött a kampányidőszak, amely magában foglalja a plakátolást is.
Ez a plakátolási gyakorlat sokak számára bosszantó lehet, különösen, ha a sűrűn elhelyezett hirdetések nemcsak vizuális szennyezést okoznak, hanem balesetveszélyesek is. Például Újlipótvárosban a gyalogosok kénytelenek kerülgetni Kovács Balázs Norbert arcképét, mivel azt sok helyen térd- vagy fejmagasságban helyezték ki. A szűk utcákban a nagy reklámok akár a zebrára lépő gyalogosok kilátását is akadályozhatják, és elterelhetik az autósok figyelmét is.
A Budapest Közút Zrt. figyelmeztetett, hogy a közutak mellett, a jelzőtáblák és lámpák kihelyezési zónájában – a szegélytől 2 méterre és a járdaszinttől 4 méter magasan – elhelyezett plakátokat a balesetek elkerülése érdekében eltávolíthatják. A 2012 óta érvényes GKM rendelet kimondja, hogy tilos bármilyen, forgalom szabályozására szolgáló eszközön, mint például közlekedési táblákon és lámpákon, olyan hirdetést elhelyezni, amely nem kapcsolódik a jelzés céljához.
Vannak azonban kivételek a választási törvény miatt. A választási hirdetések elhelyezése megengedett, de nem akadályozhatják a biztonságos közlekedést. Plakátolni általában engedély nélkül lehet, mindössze a kiadó nevét és címét kell feltüntetni, de vannak helyszínek, ahol nem megengedett.
A jogi keretek között a plakátolásra vonatkozó szabályok elég szigorúak, hiszen minden közterületen található objektum valakinek a magántulajdona. Az önkormányzatok és vagyonkezelők a választási kampányra is gyakran külön engedélyt kérnek, és a választási törvény előírja, hogy senki nem rongálhatja meg a hirdetéseket.
A választási bizottság a beérkezett bejelentések alapján jár csak el, a panaszokat írásban kell benyújtani. Bár sok a szabály, azok betartását lényegében senki nem ellenőrzi hivatalosan. Ha a bizottság szabálysértést talál, bírságot szabhat ki, amelynek maximális összege a természetes személyek esetében 1,6 millió forint is lehet.
Forrás hvg.hu
