Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, 2025. június 24-én megnyitja a Harc a nemzeti szuverenitásért című konferenciát a Hagyományok Házában. (MTI/Szigetváry Zsolt)
„Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke… teljes és feltétlen támogatásommal bír a választások során. Nem mindenki örül ennek Európában, ami rendben van. Hihetetlen munkát végez” – nyilatkozta Donald Trump február 19-én a saját szervezésű Béketanács washingtoni ülésén. Az amerikai elnök korábban már többször hangsúlyozta, hogy kinek kíván győzelmet a magyar országgyűlési választásokon, és ezt a vágyát Marco Rubio külügyminiszter is megerősítette budapesti látogatása során. Rubio egyértelműen kifejtette, hogy az Egyesült Államok érdeke, hogy Orbán és a Fidesz nyerjen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a 2025 októberében Szocsiban megrendezett Valdaj Klub-fórumon nem volt ennyire konkrét, de Stier Gábor kérdésére jelezte, hogy szerinte a magyarok többsége magyar akar maradni, így valószínűleg Orbánt fogják támogatni. Ha viszont a magyarok nem akarnak így maradni, akkor von der Leyenre szavaznak, és így azzá is válnak.
A Paks II. beruházás orosz hitelből történő finanszírozásával, valamint az orosz olaj- és gázbeszerzésekkel Moszkva is érdekelt a jelenlegi kormány fennmaradásában.
Ezek alapján két nagyhatalom is beavatkozott nemzeti szuverenitásunkba azzal, hogy kifejezték támogatásukat – legalábbis a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SzuHi) értelmezése szerint. Ennek a hivatalnak az a feladata, hogy figyelmeztessen bármilyen külső politikai vagy pénzügyi befolyásra, mely hatással lehet a magyar közgondolkodásra vagy a választók döntéseire. Különösen befolyásolhatja a választások eredményét, hogy a világ két nagyhatalma kedvezően viszonyul Orbán Viktorhoz, és jóságuk nem biztos, hogy megmaradna egy Tisza-kormányzás alatt.
Lapunk kérdéseket küldött a Lánczi Tamás által vezetett SzuHinak, hogy megtudjuk:
– Indítanak-e eljárást az amerikai és orosz nyilatkozatok miatt?
– Készítenek-e jelentést a kormány számára ezzel kapcsolatban, és nyilvánosságra hozzák-e a vizsgálat eredményeit?
– Ha igen, mikorra várható a közzététel?
Mivel a tíz nappal ezelőtt elküldött kérdésekre nem érkezett válasz, újra elküldtük azokat egy emlékeztető kíséretében. Erre sem kaptunk választ. Meg kell jegyezni, hogy a SzuHi február 26-án leleplezett egy, Brüsszelből irányított, politikai nyomásgyakorlással foglalkozó központot, mely a magyarországi választások törvényességét kívánta megkérdőjelezni. Emellett megállapították, hogy az Erste Bank mögötti alapítvány nyomásgyakorló tevékenységet folytat Magyarországon, valószínűleg azért, mert a Tisza Párt egyik új tagja, Kármán András adószakértő korábban az Erstének dolgozott. Ha Lánczi Tamás hivatala esetleg válaszol a Magyar Hang kérdéseire, arról frissítés formájában tudósítunk.
Forrás hang.hu
