Az országos listaállításhoz egy pártnak legalább 71 egyéni választókerületben, 14 megyében és a fővárosban kell jelöltet állítania, körzetenként minimum 500 érvényes ajánlással. Lista nélkül nincs logó a szavazólapon, nincs állami kampánytámogatás – egy 106 jelöltet indító párt esetében ez akár 1,21 milliárd forint –, és a töredékszavazatok is elvesznek. Az ajánlásgyűjtés február 21-én kezdődött, és március 6-án 16 órakor zárul.
A sebesség mint politikai tőke
Február 21-én, szombaton reggel 8 órakor nyitottak a választási irodák. A Fidesz–KDNP és a Tisza Párt jelöltjei estére mind a 106 egyéni választókerületben leadták az 500 ajánlást – sőt a két párt versenyt csinált abból, melyikük végez előbb. Az NVI ugyan nem közöl konkrét aláírásszámokat, így a „ki volt az első” kérdés eldönthetetlen, de maga a verseny is beszédes. A két nagy párt számára az ajánlásgyűjtés nem akadály, hanem kommunikációs esemény.
Ez nem meglepő. Mindkét párt mögött kiterjedt aktivistahálózat áll, és a jelöltek előre szervezett gyűjtőpontokon, kontrollált körülmények között dolgoztak. A sebességdemonstráció azt üzeni, hogy a szervezet működik, a választók ott vannak, a gépezet beindult.
A kérdés az, mi történik ott, ahol nincs gépezet.
A Mi Hazánk megbotlott, de túlélte
Toroczkai László pártja pénteken, az ajánlásgyűjtés 7. napján jelentette be, hogy mind a 106 körzetben összegyűjtötte az aláírásokat. Ez figyelemre méltó teljesítmény egy olyan párttól, amely a közvélemény-kutatásokban stabilan 5–7 százalék körül áll. A Mi Hazánk a hét elején még csak 20 körzetben – az NVI pénteki adatai szerint már 86-ban – adta le az íveket, de a délutáni bejelentés szerint már a fennmaradó 20 is megvan. A hét eleji lemaradás nem feltétlenül szervezeti gyengeséget jelzett, hiszen elképzelhető, hogy egy párt már összegyűjtötte az aláírásokat, de technikailag még nem adta le a választási irodában.
A párt ezzel gyakorlatilag biztossá tette az országos listaállítást, és – ha az aláírások ellenőrzése rendben megy – várhatóan mind a 106 körzetben jelöltet állít április 12-én. Igaz, egy esetben felmerült, hogy halott emberek adatait adta le a párt, ami miatt feljelentést is tett a józsefvárosi központú, Budapest 2-es országgyűlési választókerület választási bizottsága, miután Kvacskay Károly 508 érvényes ajánlás mellett 396 érvénytelent is leadott. Az érvénytelenek között volt 8 olyan ajánlás, amelynél a személyiadat- és lakcímnyilvántartás „SZL-passzív” adatot jelzett, azaz az aláíró vagy elhunyt, vagy nem magyar állampolgár, és így nem is szavazhat. A jelölt indulását azonban ez nem hátráltatja, mivel több mint 500 érvényes aláírást sikerült összegyűjtenie.
A DK a kopogtatásban látja a lehetőséget
A Demokratikus Koalíció helyzete bonyolultabb. Hat nap után az NVI adatai szerint 24 körzetben adták le az aláírásokat, ami a 106-ból alig több mint a körzetek negyede, és messze van a listaállításhoz szükséges 71-től.
A párt sajtóirodája hangsúlyozta, hogy az ajánlásgyűjtés nekik nem csupán adminisztratív feladat: jelöltjeik és aktivistáik a párt több száz ezres támogatói adatbázisában szereplő minden választópolgárt személyesen felkeresnek. Ez a kopogtatási stratégia politikailag értelmezhető – a személyes kontaktus a kis pártok leghatékonyabb kampányeszköze –, de az óra ketyeg.
A leadott körzetek földrajzi eloszlása is beszédes: több budapesti és Pest vármegyei körzet mellett Dunaújvárosban – ahol a DK-s alpolgármester a jelölt –, illetve Pápán és Nagykanizsán – ahol a párthoz tartozik a polgármester – gyűltek össze az aláírások. Vagyis ott, ahol erősebb a helyi szervezet. A kérdés az, hogy a 82 fennmaradó körzetben – ahol jellemzően nincs ilyen beágyazottság – képes-e a párt két hét alatt teljesíteni.
A Kétfarkú Kutya Párt küzd a szimpátiaparadoxonnal
Az MKKP pénteken 4 körzetben adta le az aláírásokat – 2 budapesti, 1 bicskei –, miközben 83 körzetben próbálkozik. Az Iránytű Intézet februári kutatása szerint a teljes népesség 22 százaléka jelölte meg a Kutyapártot másodpreferenciájaként, a 18–29 évesek körében ez 45 százalék. A választók fele négypárti parlamentet szeretne, és a legtöbben a Kutyákat képzelnék el negyedik erőként.
Ehhez képest a valóság, hogy négy körzetben gyűlt össze az aláírás a nyolcvanháromból.
Nagy Dávid, a párt listavezetője szerint országosan már tízezernél több ajánlást gyűjtöttek össze, és időarányosan jobban állnak, mint 2022-ben. Igaz, azt is elismerte, hogy más pártok szavazói kevésbé hajlandóak aláírni, mint négy évvel ezelőtt.
Ez a mondat tömören összefoglalja a „hasznos szavazat” nyomásának emberi dimenzióját. Az ajánlás nem szavazat – több jelöltnek is alá lehet írni –, de a választók ezt sokszor nem tudják, vagy ha tudják is, a kizárólagosság illúziója dolgozik bennük. A Kutyapárt központi budapesti „ajánláselosztó” pultjain a vidéki lakcímmel rendelkezők is megtalálják a saját körzetük íveit, de a kérdés nem logisztikai, hiszen az aláírásgyűjtés első hete arról szól, hogy a szimpátia képes-e politikai tetté válni.
2022-ben az MKKP végül 80 feletti jelöltszámmal teljesítette a listaállítás feltételeit. Akkor is a határidő utolsó napjaiban került a helyére a dolog, és közben érvénytelen aláírások miatt egy jelöltet vissza is kellett léptetniük. A helyzetet azonban nehezíti, hogy a párt 83 körzetre szűkítette a kört, a hol egyáltalán el akar indulni a 106-ból. Bár a 71-es minimum így is teljesíthető, de a mozgástér jóval szűkebb.
A Jobbik és a Szolidaritás: a küszöb alatti világ
A Jobbik 104 körzetben kezdte a gyűjtést, de péntekre csak 6 helyen adta le az aláírásokat – 3 közülük Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei. A Szolidaritás Pártja – Munkáspárt-pártszövetség 90 körzetben indult gyűjteni, ebből 4-ben fejezték is be. Mindkét szervezet messze van a listaállítástól, és reálisan kérdés, hogy a fennmaradó kilenc napban teljesíteni tudják-e. Igaz, meglepő módon így is jobban állnak, mint a közvélemény-kutatásokon rendre jobban teljesítő MKKP, pedig támogatottságuk a felmérések szerint egyértelműen a bejutási küszöb alatt van.
A kisebb pártok nehéz helyzete nem újdonság. 2022-ben is a határidő utolsó napjaira sűrűsödött a gyűjtés, és akkor is előfordult, hogy pártok a listaállítás küszöbén billegtek. Az ajánlásgyűjtés rendszere strukturálisan a nagy pártokat preferálja, hiszen aki országos hálózattal és aktivistasereggel rendelkezik, annak az 500 aláírás formalitás.
Még egy hetük maradt
Az ajánlásgyűjtés félidejében a kép a következő: a Fidesz és a Tisza már régen túl van rajta, a Mi Hazánk pénteken bejelentette a 106-ot, a DK a 71-ért küzd, a Kutyapárt a szimpátia aláírássá konvertálásával, a Jobbik és a Szolidaritás pedig a túléléssel.
A 71 körzet összesen 35 500 aláírást jelent országosan, ami egy 8 milliós választói névjegyzék mellett elhanyagolhatónak tűnik, mégis komoly akadály mindenkinek, aki nem rendelkezik a két nagy párt infrastruktúrájával. A rendszer nem tiltja ki a kisebb pártokat, de nem is segíti be őket: az ajánlásgyűjtés első hete azt mutatja, hogy a magyar választási rendszer a nagy szervezeteket preferálja, és a kisebbeknek nemcsak politikai, hanem logisztikai csatát is kell vívniuk azért, hogy egyáltalán elindulhassanak.
(Borítókép: Aláírásgyűjtés 2026. február 21-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
