Ma már egyértelmű, hogy a felsőoktatásban tanulók jellemzően nem a könyvtárakban keresik a szakirodalmat és ötleteket, hanem inkább az online térben, sokszor mesterséges intelligencia segítségével. Sajnos a magyar egyetemek nem voltak felkészülve az AI hirtelen elterjedésére. Még ha szabályozzák is az MI használatát, az egyetemek jelenleg nem tudják hatékonyan kezelni a felmerülő problémákat, amelyek a tanárokat terhelik. Az AI-szabályozás összetettségében Dr. Sziklai Balázs Róbert, Dr. Benedek Márton, Dr. Guld Ádám és Dr. Polyák Gábor próbálnak eligibilitást biztosítani.
Miért vált egyre elterjedtebbé az AI használata az egyetemisták között?
Sziklai Balázs Róbert, a Budapesti Corvinus Egyetem docense úgy véli, hogy „hamarosan a diploma új érettségivé válik.” Ezt a megfigyelést már jó ideje osztják az egyetemista közösségek, látva, ahogy a munkaerőpiaci verseny alapvetően megváltozik. Ma már a legtöbb egyetemista kiegészíti tanulmányait munkával és gyakorlati tapasztalattal, hogy a friss diplomásként nagyobb eséllyel kapjanak jól fizető állást. Az online térben magabiztosan mozgó diákok tisztában vannak azzal, hogy ezek az eszközök elérhetők számukra, így sok esetben használják is az AI-t, akár lustaságból, akár hogy ne maradjanak le kortársaikról.
Dr. Guld Ádám, a Pécsi Tudományegetem médiakutatója hozzáfűzi, hogy az egyetemeken az AI használatának aránya gyakorlatilag 100%, így majdnem minden diák használi a mesterséges intelligenciát a tanulmányai során. Ezért fontosnak tartja, hogy az oktatási intézmények szigorúan betartsák a szabályokat. A változások rendkívül gyorsak, és az egyetemeken mostanra már felismertük a problémákat, a legtöbb helyen pedig született valamilyen szabályozás az MI használatával kapcsolatban.
Mi is pontosan az AI?
A mesterséges intelligencia gépi és szoftveres rendszerek gyűjtőfogalma, amelyek képesek emberi intelligenciát utánzó viselkedést, gondolkodást és képességeket kifejleszteni – ilyen például az érvelés, tanulás és tervezés. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a gépek tudást szerezzenek, mintákat ismerjenek fel, problémákat oldjanak meg, és céljaik elérése érdekében döntéseket hozzanak.
A tanárok sem mentesek az AI használatának hatásaitól
Polyák Gábor, az ELTE médiatanszék vezetője elismeri, hogy az AI programok bizonyos esetekben előnyösek. Az információáradat miatt sok kutató használja ezeket az eszközöket a szakirodalom elemzésére. Gyakorlatilag minden diák használja az AI-t jegyzetelési célokra, sőt, a kutatók is. A tudományos világ óriási információtermelő gépezetté vált, hiszen naponta több terabájt publikáció lát napvilágot, így egyetlen ember sem képes átlátni a saját területén az összes aktuális szakirodalmat.
Bár a diákok időt takaríthatnak meg az AI programok használatával, fontos, hogy a szellemi munkát ne helyettesítsük velük. Az interjúalanyok szerint ez részben azért lényeges, mert a munkaerőpiacon az egyetemen tanultakat kell hasznosítani, részben pedig azért, mert a kritikus gondolkodás sérül, ha valaki túlságosan függővé válik az AI-tól. Nem elhanyagolható kockázat az sem, hogy az AI elégséges minőségben képes-e teljesíteni a rábízott feladatokat. Guld hangsúlyozza, hogy ötletgeneráláskor gyakran más kutatók tudásának másolására kerül sor, ami plágiumhoz vezethet. Bár Guld Ádám is észleli az AI előnyeit bizonyos folyamatokban, felhívja a figyelmet a „kreativitás” és a „nyelvi minőség” problémáira. Szerinte az AI valójában támogatást tud nyújtani a feladatokhoz, de valódi segítséget nem helyettesíthet.
Forrás 24.hu
