Magyar katonák érkeztek a paksi atomerőműhöz, tartanak a támadástól.

Magyar katonák érkeztek a paksi atomerőműhöz, tartanak a támadástól.


Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter vasárnap a paksi atomerőműnél járt, közösségi oldalán lévő bejegyzésében arról írt, hogy különleges műveleti katonák védik a létesítményt és a nagyfeszültségű átjátszóállomásokat.

Emellett Orbán Viktor százhalombattai terepszemléjéhez hasonlóan kiemelte, hogy a magyar kormány megerősítette az ország kritikus infrastruktúrájának védelmét, és fokozottan, katonai erővel védi a legfontosabb magyar energialétesítményeket. A miniszterelnökhöz hasonlóan kiemelte, hogy Ukrajna fenyegeti és zsarolja Magyarországot az olajcsap elzárásával, sőt azt állította, hogy Kijev az olajblokád mellett szabotázsakciókat tervez.

Kijev is veszíthet a leállással

Korábban beszámoltunk arról is, hogy az olajszállítás leállásával nemcsak Moszkva, hanem Kijev is rosszul járhat, ugyanis ukrán kőolaj is érkezett az Európai Unióba a vezetéken keresztül. Ez pedig Ukrajna exportbevételeit is érzékenyen érintheti, sőt akár saját olajtermelését is leállíthatja.

Mindeközben a politikai feszültség is fokozódik. Budapest kíméletlen válaszlépéseket helyezett kilátásba: leállította az Ukrajnába irányuló dízelexportot, amíg Kijev nem indítja újra a Barátság vezetéken történő kőolajszállítást Magyarország felé. A kormány politikai zsarolásként értékeli az ukrán döntést, és az ellátásbiztonság érdekében részben stratégiai tartalékok felszabadításával, részben tengeri beszerzéssel készül kezelni a helyzetet. Ezzel párhuzamosan blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós támogatási csomagot és a 20. szankciós csomag hétfői elfogadását is.

Február 25-én Orbán Viktor a Védelmi Tanács ülését követően jelentette ki, hogy a magyar kormány megerősíti az ország kritikus energetikai infrastruktúrájának védelmét az ukrán olajblokád miatt. A miniszterelnök szerint politikai nyomásgyakorlásról van szó, amely veszélyeztetheti Magyarország energiarendszerének működését.

Az ukrán külügyminisztérium viszont határozottan visszautasította Magyarország azon állításait, miszerint politikai okokból tartanák leállítva a Barátság kőolajvezetéken keresztüli szállításokat, és fegyvereket vagy pénzt követelnének azok újraindításáért. A felek egymásnak ellentmondó nyilatkozatai nyomán fokozódott a diplomáciai feszültség, Kijevben egy nap alatt kétszer is bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a paksi atomerőmű védelmére vezényelt raj eligazításán 2026. március 1-jén. Fotó: Kacsúr Tamás / MTI)