„Feltűnő az értelmiség csekély száma, amely semmi arányban sem áll azzal az értelmességgel és szellemi tehetséggel, amellyel a czigányok jó része bír” – írta az 1893-as cigányösszeírás eredményeit ismertető kötetben Hermann Antal. Lassan másfél század elteltével ezt a mondatot szinte ugyanígy le lehetne írni, a romák között a többségi lakosságtól eltérően továbbra is nagyon alacsony a magasan képzettek aránya. Orbán Viktor kormányfő nemrég felvetette ugyan (a Dopemannek adott interjúban), hogy kialakulóban van egy roma középosztály Magyarországon, ám ennek egyelőre kevés jelét látni.
Nyilván vannak középosztályi szinten élő romák, ők azonban csak egy nagyon vékony szeletét teszik ki a cigány társadalomnak. Valójában csak becslésekkel lehet élni,
„mert adatok sajnos nincsenek a roma társadalomról”
– mondta kérdésünkre Forray R. Katalin, a Pécsi Tudományegyetem romológiai tanszékének korábbi vezetője. Hasonlóan látja Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok volt országgyűlési biztosa, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Társadalmi Integrációs Kutatóközpontjának vezetője, aki szerint „adatokkal állunk a legrosszabbul”,
a romákra vonatkozó reprezentatív kutatás két évtizede nem volt.
A népszámlálási adatok használhatók, de csak fenntartásokkal, mert a becslések szerint a mintegy 600 ezer cigánynak mindössze a harmada vallotta meg 2022-ben az identitását, a többiekről pedig ebből az adatsorból semmi nem derül ki. A KSH munkaerő-felmérésének romákra vonatkozó adatai szintén önbevalláson alapulnak, ezért ezek is kevésbé reprezentatívak.
Valami van, de az nagyon kevés
Ugyanakkor ezek a meglévő adatok, ha pontosan nem is, de nagy vonalakban kirajzolják a cigány társadalom helyzetét, és részben alátámasztják a miniszterelnök helyzetértékelését.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
