Képünk csak illusztráció! A Szuverenitásvédelmi Hivatal előtt Budapest belvárosában, 2025. május 16-án a sajtószabadságért demonstrálnak. (Fotó: Magyar Hang/Dévényi István)
A sajtószabadság helyzete Magyarországon 2025-ben tovább romlott: az Európai Unióban a mi médiarendszerünk az egyik legjobban állami irányítás alatt álló; a Fidesz hosszú távú stratégiája a közszolgálati médiára gyakorolt politikai nyomás; a magánmédiumok kormánybarát kezekbe való összpontosítása, valamint az állami hirdetések piaci torzítása egy olyan információs környezetet teremtett, ahol a ténylegesen független újságírás csak a periférián élhet túl – állapítja meg az Európa Tanács által ma közzétett jelentés.
Az Európa Tanács által működtetett szervezet (Platform to promote the protection of journalism and safety of journalists) már tíz éve készít éves áttekintést a médiaszabadság helyzetéről a tagállamokban. Az online platform rendszeresen figyelmeztetéseket ad ki az újságírókat érő erőszak, fenyegetések, a média állami kontrollja, valamint az újságírók megfigyelése és lehallgatása tekintetében.
A legújabb jelentés Magyarországról a következő aggályokat említi:
– A kormánypárthoz kapcsolódó sajátos médiavállalkozások felvásárlása, például az Indamedia által 2025-ben lebonyolított Ringier-ügylet, tovább csökkentette a médiapluralizmust.
– Az állami reklámokból szinte teljesen kirekesztett független médiák, míg a közpénzek a kormánypárti médiát gazdagítják.
– A közszolgálati média feszes politikai kontroll alatt működik, és inkább a kormány üzeneteit közvetíti, mintsem független, közérdekű híreket szolgáltatna.
– A Szabad Európa budapesti szerkesztőségének bezárása a Trump-adminisztráció alatt, Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni látogatása után, tovább gyengítette a médiapluralizmust a 2026-os választások előtt.
– A politikai zaklatás és a rágalmazási kampányok 2025-ben felerősödtek, amit a 2026 áprilisi választások előtti politikai polarizáció tovább súlyosbított.
– A kormányt kritizáló újságírókat és médiákat egyre inkább pártpolitikai szereplőkként vagy „külföldi ügynökként” tüntetik fel a kormánypárti média és a Szuverenitásvédelmi Hivatal, ami széleskörű online visszaélésekhez és dezinformációs támadásokhoz vezetett.
– A kormányellenes újságírók megfélemlítése érdekében visszaélik az adatvédelmi szabályokat és a helyreigazítási kérelmeket.
– A bírói függetlenség hiánya tovább súlyosbítja a médiahelyzetet.
– A magyar kormány nyilvánosan támadja az Európai Bíróság előtt a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló új európai rendeletet.
A jelentés kiemeli, hogy az „átláthatósági törvénytervezet” komoly fenyegetést jelentett, amely lehetővé tette volna a külföldi finanszírozású médiák feketelistára helyezését vagy bezárását. A dokumentum hangsúlyozza, hogy bár a törvényjavaslatot visszavonták, a kormánypárt többsége miatt bármikor ismét benyújthatják, és a javaslat már most is visszatartó hatással bír, kényszerítve a független médiákat és a civil szférát a vészhelyzeti tervek kidolgozására.
A jelentés megemlíti, hogy miután 2021-ben napvilágra került, hogy a Pegasus kémprogramot újságírók ellen használták, senkit sem vontak felelősségre, a nyomozást pedig nemzetbiztonsági okokra hivatkozva továbbra is akadályozzák. DDoS-támadások 2025-ben is folyamatosan zavarják a független médiák működését, és nem ismert, kik állnak e támadások mögött.
A médiaszabadságról szóló jelentés hangsúlyozza, hogy ennek ellenére Magyarországon létezik egy túlnyomórészt online, független média, amely tényszerű, közérdekű tájékoztatásra törekszik. Ezek a források előfizetésekre, adományokra és közösségi támogatásra támaszkodnak, de helyzetük rendkívül bizonytalan a gazdasági nyomás és az egyre ellenségesebb politikai környezet miatt.
A jelentést készítő szervezet tagjai 2025 októberében Budapesten jártak, és tapasztalataik alapján megállapították, hogy „a 2026-os választások közeledtével a magyar médiát érintő foglyul ejtés rendszerszintű jellege komoly kockázatot jelent a közéleti vitára és a demokratikus elszámoltathatóságra”. Decemberben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az új európai médiarendelet (EMFA) megszegése miatt.
Forrás hang.hu
