A Pesti Központi Kerületi Bíróság felfüggesztette a Karácsony Gergely ellen indított büntetőeljárást, és az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult – számolt be róla a HVG. A bíróság határozata február végén, tárgyalás nélkül jött létre az érintett ügy bírónak döntése alapján.
A bíróság azt kérte az Ab-tól, hogy állapítsa meg: a gyülekezési törvény és a gyermekvédelmi törvény bizonyos részei ellentétesek a jogbiztonság és normavilágosság követelményeivel, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Az ügyészség ezekre a jogszabályokra hivatkozva emelt vádat Karácsony Gergely ellen, mert tavaly júniusban megszervezte a Pride felvonulást.
A Fővárosi Törvényszékről is próbáltunk információt kérni az üggyel kapcsolatban, és cikkünket frissítjük, amint választ kapunk.
A vádat a főpolgármester ellen az ügyészség a Budapest Pride felvonulás szervezése miatt emelte, az egyesülési és gyülekezési jog megsértése címén. Az ügyészség azt javasolta, hogy büntetővégzés keretében, tárgyalás mellőzésével szabjanak ki pénzbírságot, azonban Karácsony ragaszkodott a bírósági eljáráshoz.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság június 19-én tiltotta meg a Pride felvonulást a módosított gyermekvédelmi törvény miatt, és mert az időpontjára már egy másik, eltérő rendezvényt bejelentettek. A felvonulás végül mégis megtörtént a főváros szervezésében, Karácsony szerint így azt nem kellett bejelenteni, ezért nem is lehetett megtiltani. Az ügyészség viszont megítélése szerint a jogszabályok alapján a rendezvény gyűlésnek minősült.
Az ügy a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz került, de úgy tűnik, elakadt, ugyanis a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a jogszabályok esetleg ellentétesek az Alaptörvénnyel vagy a nemzetközi szerződésekkel. Ezért kérte az Alkotmánybíróságot, hogy állapítson meg, hogy a jogszabályok összhangban vannak-e az Alaptörvénnyel, amelyre 90 nap áll rendelkezésükre.
A gyülekezési törvény kimondja, hogy tilos azokat a gyűléseket megtartani, amelyek a gyermekvédelmi törvényben rögzített tilalmakat sértik. E törvény a következőképpen fogalmaz: „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf tartalmat elérhetővé tenni, továbbá olyan anyagokat népszerűsíteni, amelyek a szexualitást öncélúan ábrázolják”.
A bírósági végzés részletesen kifejti, miért tartja alaptörvény-ellenesnek a szóban forgó jogszabályokat. Kiemeli, hogy a gyülekezési törvény alapján a gyűléseket kötelező megtiltani, így az aránytalanul korlátozhatja a békés gyülekezés jogát, és indokolt lenne tisztázni, hogy a hatóságok milyen korlátozásokat rendelhetnek el a helyszínnel, útvonallal vagy résztvevők életkorával kapcsolatban.
Problémás az is, hogy a gyermekvédelmi törvény kifejezése nem világos, különösen egy kötőszó miatt. Az „illetve” szó jelentése nem túl egyértelmű, ezért a bíróság szerint a rendelkezés többféleképpen értelmezhető.
A bíróság továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy az általános tilalom potenciálisan hátrányosan diszkriminálhatja az LMBTQI közösséget, korlátozva ezzel a véleménynyilvánítás szabadságát. Az Ab-nak 90 napja van a döntés meghozatalára, a határidő pedig az országgyűlési választások után jár le.
Emellett a bíróság megállapította, hogy a jogszabályok esetleg sértik az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkét és az Alapjogi Chartát, de eddig nem érkezett információ arról, hogy a kérdés előzetes döntéshozatali eljárás keretében az EU Bíróságához került volna.
Forrás hvg.hu
