Förgeteg Bálint, egy idős szőlősgazda Csongrádról 1888. február 18-án ült a kunyhója előtt felesége, a vak Apollónia társaságában. Napnyugtakor készültek hazatérni, amikor egy idegen férfi jelent meg előttük. A férfi elmondta, hogy Alpárra (ma Tiszaalpár) igyekszik, de eltévedt, és kérte őket, hogy éjszakára fogadják be, hogy ne kelljen a hidegben aludnia. Bálint gazda megsajnálta, és biztosított számára szállást. Később azonban kiderült, hogy ez egy fatális döntés volt: az idegen éjszaka megölte Bálintot baltával, és súlyos sérüléseket okozott a feleségének is, aki csak azért maradt életben, mert később halottnak tettetette magát. Az elkövető elvitte Bálint kabátját és 13 forintot, majd távozott. Apollónia végül elmondta, mi történt, de mivel vak volt, nem tudta leírni a tettest. Ő négy hónappal később hunyt el, bár a halotti anyakönyvben az aggkór állt, mint halál oka.
Két héttel a csongrádi gyilkosság után Szentesen újabb holttestre bukkantak. A 36 éves Balázs Borbála, akit a sajtó „rovott erkölcsű” nőként emlegetett, egyedül élt albérletben, és gyakran voltak látogatói. A szomszéd, Sárdi János észlelte, hogy Borbála már napok óta nem mutatkozik, ezért megnézte, mi történt vele. Az ajtót könnyedén kinyitva egy borzalmas szag csapta meg, és nem sokkal később rátalált a holttestére. A rendőrök megállapították, hogy Borbálát két súlyos ütés érte a fején, és a kezein védekezés nyomai látszottak. Kiderült, hogy a gyilkosság 1888. február 29-én, este 7 és 9 óra között zajlott, amikor a szomszédja távol volt. A gyilkos csak ékszereket vitt magával, míg a nő értékes betétkönyvét otthagyta.
A rejtélyes gyilkos kilenc hónap múlva Kisteleken csapott le, ahol egy 80 éves kocsmárost és feleségét ölte meg. A hatóságok több elkövetőt feltételeztek, mivel a pár takarékoskodott, és tudni lehetett, hogy pénzük van. Az elképesztő az volt, hogy a gyilkos rablás után leült enni, majd csak ez után távozott. A következő áldozat Vincze Rókusné volt, akit brutálisan meggyilkoltak, míg a gyilkos itt is ételeket evett a gyilkosság után.
Egy hónappal később, 1888. december 17-én, a Lévi Léni nevezetű kocsmáros nő egy férfi gyanús viselkedésére figyelt fel, aki minden alkalommal zárásig maradt. Amikor a vendégek távoztak, a férfi baltát rántott, de Lévi védekezni próbált, ami végül életben tartotta. A támadó elmenekült, de a kiérkező rendőrök nem tudták elfogni.
A következő rablásra 1889 áprilisában került sor, amikor egy tettes egy idős asszonyt bántalmazott. Az asszony unokája sikeresen elmenekült, és szemtanúk segítségével a tettest elfogták. A gyanúsított, Gyömbér Pál, a nyomozás során több gyilkossággal is vádolták, beleértve a Vincze Rókust is. Gyömbér csúfnévvel is rendelkezett, de annak jelentése sokáig rejtély maradt.
Forrás hvg.hu
