Stanislav Bronevytskyi rámutatott, hogy a nyomozás során felmerül a pénzmosás gyanúja az ukrán büntető törvénykönyv 209. cikkelye alapján. A volt ügyész elmondta, hogy az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a pénz útvonalát három lépésben lehet összefoglalni. Először is, az összeget egy ukrán bankból átutalták egy osztrák pénzintézethez.
A második lépésben az osztrák bank „feldolgozta” a tranzakciót, ami után a pénz a harmadik szakaszba lépett. Ekkor készpénz formájában, titkos módon, futárok segítségével visszaszállították Ukrajnába, vagy harmadik országokba, Magyarországon keresztül.
Bronevytskyi úgy értékeli, hogy ez a módszer egy klasszikus pénzmosási séma, ahol a banki átutalás egy olyan joghatóságon keresztül történik, amely viszonylag enyhébb ellenőrzésekkel bír. Azután a készpénz fizikai mozgatása következik, ami megnehezíti a pénzügyi tranzakciók nyomon követését.
Forrás mandiner.hu
