A magyarországi orosz befolyásolási műveletek már régóta nyilvánvaló jelekkel bővelkednek, ám a Fidesz elismerése, hogy ez valóban így van, saját politikai irányvonalával lenne ellentétes. Azért állítják, hogy az orosz befolyásról beszélő újságírók és szakértők csak külső megbízásra akarnák megtéveszteni a választókat.
Az orosz titkosszolgálat már évek óta aktívan tevékenykedik Európában, így Magyarországon is. A Fidesz tisztában van ezzel, hiszen egy jelentős botrányt 2014-ben a kormánypárt szivárogtatta ki. Akkor derült ki, hogy a jobbikos Kovács Bélát az Alkotmányvédelmi Hivatal az EU ellen kémkedéssel vádolta meg, amelyhez a Fidesz törvényt is alkotott, hogy az ügyészség eljárást indíthasson.
Kovács ügye azért is figyelemre méltó, mert a titkosszolgálati tevékenység egy új aspektusát tárta fel, amely a közbeszédben eddig nem volt ismeretes. A legtöbben a kémkedést csupán államtitkok megszerzésére korlátozzák, de valójában a titkosszolgálatok más módon is ártanak vagy hasznot húznak egy adott országból. Például szisztematikusan alááshatják a célország intézményeibe vetett bizalmat, mélyítve a társadalmi feszültségeket.
Magyarország helyzete aggasztónak számít, mivel egyes európai országok titkosszolgálatai, az Orbán-kormány Oroszországgal ápolt kapcsolatai miatt, már nem működnek együtt a magyar szolgálatokkal. Ezért fontos lenne a kooperáció a külső fenyegetések elhárítása érdekében.
Kovács Béla, aki a Jobbik képviseletében dolgozott, nem klasszikus értelemben vett hírszerzést végzett, hanem befolyásolási műveletekben játszott fontos szerepet. Európai Parlamentbeli tevékenysége során orosz érdekeket képviselt, és az oroszok később több szempontból is felhasználták őt. A magyar bíróság elítélte kémkedésért, de az ítéletet nem hajtották végre, mert később Oroszországba távozott.
Döbbenetes, hogy Kovács Béla ügye fontos példaként szolgált a Fidesz számára, mivel megmutatta, hogy alapos politikai munkával még a hagyományosan oroszellenes szavazók között is el lehet fogadtatni a Moszkva által képviselt narratívát. A Fidesz szavazói között sokan úgy vélik, hogy a háború kitöréséért az Egyesült Államokat terheli a nagyobb felelősség.
Moszkva tudatosan dolgozott azon, hogy a konzervatív európai jobboldal számára kedvező értékeket népszerűsítsen, és a 2008-as válság idején ezt még inkább kihasználta. Az oroszok célja az volt, hogy megingassák az európai demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat, amire a nyugati szereplők is hozzájárultak.
A menekültválság során az orosz titkosszolgálatok kihasználták a helyzetet, hogy tovább fokozzák a borongós képet Brüsszelről, hangsúlyozva, hogy az EU nem képes megvédeni Európát.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közötti kapcsolat egyre szorosabbá vált, és Orbán nem láttak Oroszország gazdasági vagy politikai fenyegetést, sőt még inkább megszilárdította a kapcsolatokat. Az orosz–ukrán háború után is a magyar kormány továbbra is oroszbarát politikát követett.
A kormány propaganda és tájékoztatás szoros összhangban áll az orosz hatóságok által használt módszerekkel. Ugyanakkor a magyar kormány különbözőképpen reagál a befolyásoló műveletekre: míg az ukrán ügyeket nemzetbiztonsági eseményként kezelik, az orosz befolyásolást figyelmen kívül hagyják.
Ezért nem meglepő, hogy a Fidesz álhírnek tartja azokat a híreket, amelyek szerint Oroszország befolyásolni kívánja a választásokat. A kormány tagadásai a két vezető közötti politikai szövetségből fakadnak, hiszen logikus, hogy Oroszország minden tőle telhetőt megtesz Orbán Viktor hatalomban tartásáért.
Forrás telex.hu
