Bütyök teljesen belemerült abba, hogy a kutya nem érdeklődik az ő csodálatos filmje iránt. Annyira, hogy elrendelte a szektájának, hogy mindenki vegyen jegyet, amit a lelkes hívei meg is tettek, viszont a szélesvásznú önfényezés annyira kínos lett, hogy még ők sem mentek el megnézni. Persze foglalás terén jól néztek ki az eladási számok, de a valóság közbeszólt.
Miután a pénzből lefoglalták a helyeket, de elmenni már nem akartak, Bohár Dani átvette az áldozat szerepét, és megnézte, milyen is egy mozi, ahol Őfensége fényezik magát. A terem viszont olyan üres volt, mint egy ezüst tálca egy apartmanban.
Bütyök emiatt dühös lett. A lebukás után gyorsan átírta a valóságot, és azt mondta, hogy valójában Bohár vette meg a jegyeket, meg a Megafon, meg én, meg Ön, kedves olvasó. Mert a fejünkben lévő Tóni elrendelte, hogy lehetetlenítsük el, hogy a zsebmessiás filmje elérjen a közönséghez. Az már más kérdés, hogy ha egyáltalán érdekelné a kutyát ez a borzalmas propaganda, akkor nem kellett volna tucatjával venni a jegyeket, mert akkor maguktól elfogynának, de ez ne zavarjon senkit, mert tény, amit Bütyök mond.
A kommunisták mindig azzal vádolják az ellenfeleiket, amit ők maguk tesznek, így Bütyök megpróbálta ránk kenni a jegyvásárlásaikat. De okosabban is csinálhatták volna, például ha lett volna tíz aktivistájuk, aki hajlandó megnézni ezt a filmet. Ugyanis Bütyökék csak néhány kiválasztott moziban próbálkoztak, más helyeken pedig senki sem akart beülni. Ha már ilyet kitaláltak, érdemes lett volna megmutatni, hogy azokon a mozikban, ahol nem foglaltak a gonosz propagandisták, azért vannak érdeklődők.
Forrás pestisracok.hu
