Navracsics Tibor (Forrás: Navracsics Tibor/Facebook)
Bár számos civil szervezet és sok állampolgár tiltakozik az önazonossági törvény hatályban tartása ellen, ez láthatóan nem hat a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumra. Továbbra is figyelmen kívül hagyják, hogy legutóbb Nógrád megyében kiderült: a kormányhivatal által vizsgált rendeletek egy kivételével mind diszkriminatívnak bizonyultak, így azokat meg kell semmisíteni. A civil szervezetek közösen kiadott nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy magát a törvényt is hatályon kívül kell helyezni, mivel nem csupán jogalkalmazási hibákról van szó, hanem rendszerszintű diszkriminatív jogalkotásról. Az aláírók között szerepel a Társaság a Szabadságjogokért, a Roma Sajtóközpont, a Polgár Alapítvány az Esélyekért, a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége, a Human Dignity in Action, a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország.
A közleményünkről mi is beszámoltunk, amire válaszul a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium levélben küldte el reakcióját. A tárca kijelentette: „A törvény marad, a törvénytelen rendeletek eltűnnek!” Továbbá megemlítették, hogy a Magyar Helsinki Bizottság honlapján található lista a civil szervezetekről, amelyek sürgetik a törvény visszavonását, azonban felhívták a figyelmet olyan civil szervezetekre is, amelyek a hónapokig tartó konzultációsorozat során és a törvény társadalmi vitájában nem fejezték ki ellenvetéseiket. A minisztérium iróniával sorra vette a törvény eltörlését követelő civil szervezeteket, és azokat is, akik nem vettek részt a társadalmi vitában, s a két csoportban az összes említett aláírót tüntették fel.
A civil szervezetek nyilatkozatában kifejtették: „a törvény elfogadása óta számos ilyen rendelet készült, főként az ország szegényebb, roma lakta térségeiben. A civilek folyamatosan nyomon követik a naponta megjelenő rendeleteket, és tapasztalataik szerint jellemzően azonos tartalmú jogszabályok születnek, amelyek majdnem mindegyike anyagi helyzethez vagy iskolai végzettséghez köti a településre való költözést. Gyakran megköveteltek személyes meghallgatást is a letelepedés engedélyezéséhez, ami lehetőséget ad az önkormányzatoknak szubjektív és előítéletes döntésekre. A rendeletek tehát nyilvánvalóan diszkriminatívak, mivel a beköltözni szándékozókat társadalmi és vagyoni helyzet alapján különböztetik meg, ami közvetetten lehetővé teszi a roma közösség távoltartását.”
Forrás hang.hu
