Lezárult a rákosrendezői tervpályázat, kész a terv.

A rákosrendezői tervpályázatra 14 tervezőcsapat jelentkezett, tájépítészek, közlekedési szakemberek és várostervezők dolgoztak együtt egy rendkívül összetett terület újragondolásán. A fejlesztési zóna a Mexikói úti végállomástól a Vasúttörténeti Parkig terjed, ahol több infrastrukturális, környezeti és városszerkezeti problémára kellett megoldást találni. A döntést egy mintegy 70 fős szakértői csapat készítette elő, amely a közlekedéstől a környezetvédelemig több szakterületet lefedett.

Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés tagja, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője az Index megkeresésére a pályázat értékeléséről szólva kiemelte, nemcsak egyetlen kiemelkedő terv született, hanem számos erős koncepció is, amelyek különböző szempontok mentén nyújtanak magas színvonalú megoldásokat. Elmondása szerint a végleges mesterterv várhatóan több pályamű elemeinek ötvözéséből áll majd össze, még akkor is, ha természetesen formálisan egy kiemelkedő, győztes tervet hirdetnek.

Szerintem jó tervet választottunk. Annyit előre merek bocsátani, hogy azért jó egy ilyen tervpályázat és azért csinálunk ilyen tervpályázatokat, mert lehet, hogy nem csak egy jó ötlet van, hanem több is. Azért a nap végén azt tudom mondani, hogy bár lesz egy nyertes terv, amit nagy örömmel és büszkeséggel fogunk bemutatni március 31-én, de sok más olyan ötlet is van a nem nyertes, vagy díjazott, de nem első helyezett tervekből is, amiket szerintem tovább kell építeni. A végső megoldás szerintem igazából egy kollázsa lesz majd ezeknek

– jelentette ki Vitézy Dávid, hangsúlyozva, hogy nagyon sok jó ötlet érkezett arra, „hogy hogy lehet élettel megtölteni, hogy lehet tényleg egy zöld európai léptékű lakónegyedé tenni ezt a területet, de arra is, hogy tudunk itt egy olyanfajta kerületközpontot csinálni a vasútállomás körül, ami egy olyan rangú területté teszi, mint amire régóta óriási szüksége van Budapestnek, hogy a belvárosias területeket ki tudjuk terjeszteni és legyenek újabb városrész-központok a városban. Ezt igazán sem a lakótelepek, sem a rendszerváltás óta épült irodaházak, lakóparkok városi léptékben nem tudták elérni, mi most erre is kísérletet teszünk.”

Szerintem egy nagyon jó folyamat volt. Nyilván ennél többet én most nem mondhatok, és hogy ki nyert, meg én sem tudom. Ilyenkor az a folyamat, hogy számokat tudunk, hogy hanyas pályamű nyert, hanyas a második… Ilyenkor még írásba foglalják az zárójelentést, azt mindenkinek alá kell írni, amikor ez megtörtént, akkor lesz csak meg a borítékbontás, akkor fogjuk megtudni, hogy melyik pályamű mögött ki áll. Valójában ez egy-két nappal lesz az eredményhirdetés előtt. Tehát egyelőre még a zsűri tagjai, a főpolgármester sem, én sem tudom, hogy valójában ki nyert, azt tudjuk, hogy melyik terv nyert a sok közül

– mondta el a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője.

„Nem csak tervlapokat néztünk, hanem egész pontos modellezés zajlott. Ez volt az első ilyen tervpályázat Magyarországon a tudtommal, ahol nemcsak tervlapokat, hanem egy digitális 3D-modellt is kértünk és kaptunk minden pályázótól, így a környezeti fenntarthatóságot konkrét modellszámítások alapján tudta összehasonlítani a zsűri” – tette hozzá a fővárosi politikus.

Kiemelt szempont a megfizethetőség

A projekt egyik kulcseleme a megfizethető lakhatás biztosítása. A korábbi fővárosi döntések alapján a tervezett mintegy tízezer lakás húsz százalékát kedvezményes feltételekkel hasznosítanák, amelyeket a főváros lakásügynökségén keresztül juttatna el rászorulókhoz vagy közszolgáltatási hiányszakmákban dolgozókhoz. A tervezőknek ezt a keretrendszert figyelembe kellett venni, de a projektek gazdasági megvalósíthatósága is kiemelt szempont volt.

„Igyekeztünk olyan terveket előnyben részesíteni, amik olyan módon gondolkodtak, hogy az minél inkább realisztikus költséggel megépíthető legyen, mert hát azért a nap végén a mateknak ki kell jönni” – mondta.

A legfontosabb alapinfrastruktúrák adottságok voltak, a három elem, amit az állam vállalt a főváros felé – Szegedi úti felüljáró villamossal, kis földalatti, az elővárosi vasút fejlesztése Rákosrendező állomás újjáépítésével –, azok adottságok voltak, de ezekben is kaptunk kreatív ötleteket, részleteket

– fogalmazott.

„A tervpályázatot és a korai előkészítési folyamatot a főváros maga finanszírozza. A konkrét építés kapcsán az a helyzet, hogy a közlekedési infrastruktúrát az arabok felé bevállalta a magyar állam, mi megörököltük ezt a kötelezettséget, állami vállalást. Van egy szerződés, amit a főváros írt tavaly nyáron az Építési és Közlekedési Minisztériummal, amiben a kormány konkrét kötelezettséget vállalt ezekre az elemekre, tehát ezt az államnak kell finanszírozni, akár uniós forrással is. Ami a másik felét érinti, a fővárosi részt, ott nyilván szeretnénk magánbefektetői tőkét is bevonni egyes épületek megépítésébe” – fejtegette, megjegyezve: „lakhatási válság van Európa nagyvárosainak jelentős részében, ezért most úgy tűnik, hogy az Európai Unió ilyen fenntarthatóságot szolgáló és megfizethető lakhatást garantáló lakásprojektekre koncentrálhat, ha nem is támogatás, de nagyon-nagyon kedvezményes uniós hitelek formájában a következő években”.

Vitézy Dávid kiemelte: a kivitelezés még távoli, a lakóépületek építése legkorábban három év múlva kezdődhet, mivel a területen jelenleg alapvető infrastruktúra is hiányzik. A következő években a közművek és az alapvető városi struktúra kiépítése lesz a feladat, az állami közlekedési beruházásokkal párhuzamosan. Mint mondta, a projekt időtávja hosszú, akár több évtizedes is lehet, a városvezetés szerint ezért különösen fontos, hogy a fejlesztés minősége végig megmaradjon, amit részben a nyilvánosság és a szakmai kontroll biztosíthat a későbbi szakaszokban is.

(Borítókép: Vitézy Dávid 2025. február 7-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)

Izgalmas történetek, rejtett kincsek, érdekes épületek – nem csak budapestieknek.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!