Orbán Viktortól a 2010 utáni választási kampányokban nem láttunk a mostanihoz hasonlóan nagy volumenű, előre meghirdetett, mindenki számára nyitott kampányeseményeket. A kormányfő ráadásul halmozza az országjárásokat, először a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésein mondott beszédeket, ezeket követte a hétfőn, Kaposváron indult kampányturné.
Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója úgy látja, az előző választásokon ilyen szinten nem alkalmazott kampányeszköznek viszonylag egyértelmű oka van: „A miniszterelnök évértékelőjén, és március 15-i beszédében is érződött, hogy a Fidesz látja, ez a választás szorosabb lesz, mint a 2022-es, a 2018-as, a 2014-es, vagy a 2010-es. Sőt – amiről kevésbé beszél a kormányoldal –, a legtöbb kutatóintézet adatai szerint nem csak szoros a verseny, hanem a Tisza vezet, így a Fidesznek már nem az a feladata, hogy megállítsa azt a folyamatot, amiben az elmúlt több mint egy évben inkább a Tisza felé billent a mérleg nyelve, hanem ledolgozza a hátrányát. Már a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlései is részben azt mutatták, hogy érzékelik ezt a helyzetet a Fidesznél és mozgósítani kell, a mostani szintlépéssel pedig nem csak a nagy beszédekre, interjúkra hagyatkoznak, a miniszterelnök hangsúlyosabban jelen van az emberek között”.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint „a Fidesz számára a választásig a legfontosabb feladat a szimpatizánsainak mozgósítása, amelynek több eszköze is van. Az Ukrajnával kapcsolatos ügyek a napirenden, a Békemenet és most az utcai fórumok mind ebben segítenek. Soha nem lehet tudni, hogy pontosan mi segít a mozgósításban, de az intenzív politikusi jelenlét, híres személyiségek támogatása vagy Ukrajna és a Tisza Párt feltételezett kapcsolata, illetve az azáltal keltett ellenérzések biztosan nem ártanak neki”.
A számháború jelentősége
A Fidesz és a Tisza Párt március 15. óta gyakorlatilag folyamatos „számháborút” vív, ami most már a kisebb városokban látott létszámok összehasonlítására is kiterjed. A Republikon Intézet stratégiai igazgatója arra a kérdésünkre, hogy lehet-e bármilyen hatása a választópolgárok pártpreferenciájára ezeknek az eseményeknek, és az ott készült létszám-összehasonlító fotóknak, kifejtette:
Kicsit már abszurd, hogy milyen fontos kampánytéma az egri vagy a dunaújvárosi rendezvény létszáma. A nemzeti ünnepeken ezt már megszokhattuk, bár a Tisza előtti ellenzék nagyon ritkán tudott akkora tömeget megmozgatni, ami ténylegesen összemérhető lett volna a Békemenetekkel. Azóta több olyan tiszás rendezvény volt, amin viszonylag egyértelműen többen voltak, mint a részben kormányzati, részben fideszes eseményeken.
Virág Andrea úgy látja, a számháború egyre durvábban zajlik, ez a típusú erődemonstráció mindkét oldalnak kulcsfontosságú: „A Fidesznek és a Tiszának is lételeme azt mutatni, hogy nála van az erő, ha valaki a győztest keresi, akkor rá szavazzon. A Fidesz minden lehetséges eszközt kihasznál arra, hogy bizonyítsa, továbbra is mögötte van a többség, miközben Magyar Péter már bement egy olyan kommunikációs utcába, amiben hónapok óta a »bukott miniszterelnök« és a »leköszönő kormány« kifejezéseket használja, úgy téve, mintha már meg is nyerte volna a választást. Nyilván mindkét politikai oldal össze tud állítani olyan fotómontázst az eseményekről, ami számára kedvezőbb. Az egyik párt hívei ennek, a másik párt hívei annak hisznek, nem hiszem, hogy ez érdemben befolyásolná a választásokat, vagy rengeteg bizonytalan szavazót meggyőzne. Ráadásul árnyalják a képet az olyan hírek, amelyek szerint a Fidesz e heti fórumain a tömeg valamekkora részét nem a helyiek adták, hanem buszokkal utaztattak oda résztvevőket, ami nem feltétlenül az erőt közvetíti, sőt, vissza is üthet”.
Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta:
A két politikai rendezvény számháborúja elkerülhetetlen, de függetlenül attól, hogy melyiken voltak többen pár ezerrel, az biztosan elmondható, hogy a Fidesz Budapesten, amely nem könnyű terep számára, nem kapott ki. Az eseményeknek azonban közvetlenül nem, inkább közvetve lehet hatása. A Fidesz számára maga a rendezvény és annak sikeressége nagy segítség lehet a mozgósításban, a Tisza számára azonban még ennél is fontosabb a győzelmi jelentés hangsúlyozása. Az ellenzéki párt ugyanis már másfél éve megígérte támogatóinak, hogy győzni fog a választáson. Azóta minden hullámhosszon a párt győzelméről beszélnek a Tisza-barát szereplők, legyen szó közvélemény-kutatásról vagy tömegszámlálásról.
Amikor Orbán Viktor meghirdette a nyitott eseményeket, politikai kommentátorok és újságírók részéről felmerült, hogy a Lázárinfó-formátumhoz hasonlóan válaszolhat-e a résztvevők kérdéseire a kormányfő. Orbán Viktor a háborúellenes gyűléseken tartott kérdezz-feleleket, míg a héten kezdett fórumain a kormányfő valóban karnyújtásnyi távolságra áll az emberektől, viszont az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem „Orbáninfókat” látunk, a közönség tagjai nem kérdezhetnek.
Mráz Ágoston Sámuel rámutatott: „A célegyenesben a kérdez-felelek műfaj inkább imázs szempontból fontos, azt üzeni, a kormány tagjai bármikor bármilyen kérdésre tudnak válaszolni. Ilyen eseményt is tartott a kormányfő január elején a nemzetközi sajtótájékoztató esetében vagy a DPK-gyűléseken. Ugyanakkor a mozgósítás céljára sokkal alkalmasabb a lelkesítő beszéd műfaja, s Orbán Viktor országjárásakor inkább ezt alkalmazza”.
Virág Andrea úgy vélekedett „elképzelhető, hogy úgy ítélik meg, túl nagy kockázat lenne, ha bárki szűretlenül felszólalhatna vagy kérdezhetne az eseményen. Ez a formátum kevésbé kontrollálható környezetet teremtene, amit nem biztos, hogy a miniszterelnök tanácsadói bölcs dolognak tartanának. A fórumok valahol félúton vannak a zárt csarnokokban tartott gyűlések és a Lázárinfók, vagy Magyar Péter országjárása között. A kormányoldal meg tudja mutatni, hogy a miniszterelnök nem zárt eseményeken vagy kordonok mögött beszél, hanem ott van az utcán, az emberek között, viszont mégsem a Lázárinfó-formátumot látjuk. Valószínűleg a megközelíthető miniszterelnök képet hatékonyabban építené, ha kérdezni is lehetne tőle, de ezek az események politikailag valószínűleg így is hasznosak a Fidesznek”.
(Borítókép: Orbán Viktor 2026. március 17-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
