A történet középpontjában egyrészt egy olyan hangfelvétel áll, amely szerint Panyi Szabolcs, a Direkt36 és a VSquare újságírója bizalmas beszélgetést folytatott egy ismeretlen nővel. A felvétel egyik legsúlyosabb része, hogy Panyi arról beszél, kapcsolatban áll egy európai uniós ország állami szervével. A vádak szerint Szijjártó Péter telefonszáma is külföldi szereplőkhöz kerülhetett. Másrészt erről maga Panyi nyújtott bizonyítékot Facebook-posztjában, Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2020-ban történt telefonbeszélgetésének leiratát osztotta meg.
Mindkét oldal élesen reagált
Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte, hogy „egy kormánytag lehallgatása súlyos támadás Magyarország ellen”. Egyúttal jelezte, hogy az igazságügyi minisztert azonnali vizsgálatra utasította. Szijjártó Péter szintén élesen reagált, és felháborítónak nevezte a történteket. Azt mondta: „Döbbenet, hogy egy magyar újságíró aktív közreműködésével hallgatott le egy vagy több külföldi titkosszolgálat.” A külügyminiszter szerint az ügy túlmutat a sajtó működésén, és politikai összefüggései is vannak. Úgy látja, hogy az újságíró kapcsolatban állhat a Tisza Párt köreivel. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Facebook-videójában feltette a kérdést:
Hány idegen kém dolgozik még a magyar kormány ellen magyar emberek közreműködésével? Ez a szó minden értelmében hazaárulás.
Magyar Péter szintén a Facebook-oldalán reagált az ügyre. A Tisza Párt elnöke kijelentette, hogy az információk alapján Szijjártó Péter összejátszik az oroszokkal, elárulva a magyar és az európai érdekeket.
Ez hazaárulás, amiért életfogytiglani szabadságvesztés jár
– írta Magyar Péter, hozzátéve, hogy a majdani Tisza-kormány azonnal kivizsgálja az ügyet.
Fontos a célzat tisztázása
A hazaárulás az egyik legsúlyosabb bűncselekmény, amelyet a Büntető törvénykönyv szerint az a magyar állampolgár követi el, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn. Az elkövető már alapesetben is öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Vagyis a bűncselekményt csak magyar állampolgár követheti el, és jogi tárgya Magyarország állambiztonsága, különös jogi tárgyai pedig Magyarország függetlensége, területi épsége vagy alkotmányos rendje. A tényállás két elkövetési magatartást határoz meg:
- egyfelől a külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel való kapcsolatfelvételt,
- másfelől pedig kapcsolat fenntartását.
Az ügy megítélése szempontjából fontos a célzat tisztázása. Egy esetleges büntetőeljárás során a hatóságok vizsgálják a cselekmény célzatát, hogy valóban a magyar állami szuverenitást vagy alkotmányos rendet akarta-e megsérteni az elkövető. A hazaárulás csak szándékosan követhető el, gondatlanságból nem. Az elkövetőnek tudnia és akarnia kell, hogy Magyarország érdekeit veszélyeztesse, és célja a függetlenség, a területi épség vagy az alkotmányos rend megsértése.
Feljelentési kötelezettség
A hazaárulás minősített eseteinél az elkövetési módoknak a társadalomra veszélyessége teszi indokolttá a súlyosabb büntetéssel való fenyegetést. A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
- súlyos hátrányt okozva,
- állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
- háború idején vagy
- külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybevételével követik el.
A törvény szerint aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett hazaárulást követtek el (Btk. 263. §), és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása vétségét követi el, ami két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Nem fordult elő a rendszerváltozás óta
Gerő Tamás ügyvéd a Klubrádió kedd reggeli műsorában elmondta, hogy jogilag nagyon nehéz elárulni a hazát. Csak szándékosan lehet elkövetni, és minden ügyet, például az esetleg kiszivárogtatott információkat is, egyedileg kell vizsgálni.
Egy újságíró esetében akkor merülhet fel a hazaárulás, ha őt beszervezték külföldi titkosszolgálatok. Egy miniszter akkor tudná biztosan elkövetni, hogyha behívná az orosz csapatokat. Ami az alkotmányos rend megsértését érintheti, érintheti a szövetségi rendszert is. Ha valaki a szövetségi rendszer titkos információit adja ki, de Magyarországot nevesíti a jogszabály. Ez egy jogalkalmazói kérdés
– jegyezte meg az ügyvéd, aki még azt is hozzátette, hogy 1989 óta nem fordult elő, hogy ilyen bűncselekmény miatt bárkit is eljárás alá vontak volna.
(Borítókép: Magyar Péter 2026. március 15-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
