Átfogalmazva:
Tizenöt év óta most először emelkedett ilyen magasra a felsőoktatási jelentkezők száma, összesen 140,427 hallgató regisztrált a 2026 szeptemberében induló programokra. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a múlt héten Dunaújvárosban hangsúlyozta, hogy 2022 óta 82%-kal nőtt a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők aránya, és az elmúlt években egyre többen érdeklődnek a mérnöki, műszaki, valamint informatikai területek iránt.
A Fidesz oktatáspolitikáját figyelembe véve azonban nem egyértelmű, hogy a felsőoktatás népszerűsége a kormány sikerének számít-e. Politikai irányvonaluk eddig a szakmák felé terelte a fiatalokat. Mióta 2010-ben ezt a narratívát hirdetik, sokáig a szakképzéseket akarták megerősíteni, most viszont úgy tűnik, magukénak vallják az egyetemek népszerűségét. Felmerül a kérdés, mi okozta ezt a változást, és hogyan változott a diplomások megítélése.
Elit szemléletű felsőoktatás
Polónyi István oktatáskutató szerint az államtitkár nem a megfelelő keretet választotta, amikor azt mondta, hogy 15 éve nem volt ilyen magas a felsőoktatás iránti érdeklődés, hanem inkább azt kellett volna mondania, hogy most érték el ismét azt a szintet, amit a Fidesz előtt tapasztaltunk. 2010 és 2011 között körülbelül 140 ezer hallgató jelentkezett, és ha a korábbi évekre nézünk, például 2001 és 2005 között sokkal több diák regisztrált, mint 2025-ben az aktuálisan és a pótfelvételin együttesen.
Bár sokan azzal indokolják ezt, hogy akkoriban több gyermek született, Polónyi szerint ez nem helytálló mércét jelent, ha csak így hasonlítjuk össze a két időszakot. A helyes összehasonlítás inkább az érettségizők számára vonatkozik. A kormány célja pedig nem is a diplomás fiatalok arányának növelése volt, hanem inkább a szakmunkásképzés előtérbe helyezése.
Fordulat a diplomások megítélésében
Az 2010-es évek során a szigorítások miatt nehezebbé vált a állami támogatást élvező szakokra való bejutás. Míg egy budapesti elitintézményhez készülő diák szülei meg tudták finanszírozni a költségeket, egy vidéki, hátrányosabb helyzetű diák esetében ez már gondot jelentett. „A családi háttér figyelembevételével szegregált a felsőoktatás” – jegyezte meg Polónyi István.
A kormány 2020-as évekre vonatkozó átalakítása új irányt képviselt, ugyanis elkezdte könnyíteni a jelentkezési feltételeket, mint például a nyelvvizsga-kötelezettség és a kötelező emelt szintű érettségi eltörlése.
Polónyi szerint a politika változása azzal is összefügg, hogy a Fidesz szavazói között sokan nem jutottak be az egyetemekre. A vidéki munkásosztályra támaszkodó szavazók gyermekei gyakran nem tudták előteremteni a tanulmányi költségeket. Az egyetemi bejutás megkönnyítése politikai döntés volt, amely a választások előtt került előtérbe, és az eredmények azonnal látszottak: a felsőoktatás átalakulását követően nagy mértékben növekedett a jelentkezők száma.
A politikai helyzet átalakulásánál érdemes megemlíteni, hogy a vidéki intézmények hallgatói létszáma csökkent, ami finanszírozási problémákat vetett fel. A kötelező emelt szintű érettségi és a minimumponthatár sokakat kizárt, ami súlyosan érintette a kisebb intézményeket.
Orbán: A fiatalok legjobban teszik, ha szakmunkássá válnak
Bár a felsőoktatásban változás történt, Orbán Viktor február végén is arról beszélt, hogy a fiatalok a legjobban akkor járnak, ha szakmunkássá válnak. Szerinte a magyar szellemi közélet egy saját világban él, ami eltérően értelmezi a fontos kérdéseket.
Orbán rámutatott, hogy 2010 előtt sok fiatal gimnázium előtt állt, hogy főiskolára mehessen. Ezt ő komoly problémának tartotta, mivel a fiatalok inkább a papíralapú végzettségben bíztak, mint a valós tudásukban.
Persze a kormány azóta is sok milliárdot költött a szakképzés fejlesztésére, például szakmunkásösztöndíjat és adókedvezményeket vezetett be a fiataloknak. Az álláspontja szerint a jövő a szakmáké Magyarországon.
Polónyi hangsúlyozta, hogy Orbán szavai és intézkedései nem ellentmondásban állnak egymással, hiszen a miniszterelnök a saját szavazóinak kedvez, miközben a felsőoktatásra is vonatkozó intézkedések támogatását hirdeti.
Tömegesedik a felsőoktatás
Az egyetemre való bejutás szigorítása különösen figyelemre méltó, hiszen az OECD szerint Magyarországon még mindig alacsony a diplomások aránya. Polónyi kiemelte, hogy a felsőoktatás tömegesedése globálisan ismert tendencia, amely Magyarországon eddig elmaradt. A diploma státuszt és biztonságot is jelent, nemcsak a munkaerőpiac belépőkártyájaként működik.
Az EU célja, hogy 2020-ra a 25-34 éves korosztályban a diplomások aránya elérje a 40%-ot, míg 2030-ra ezt 45%-ra szeretnék növelni. 2023-ban Magyarországon ez az arány mindössze 30,1% volt, ami azt mutatja, hogy van fejlődési lehetőség.
Várható, hogy a jövőben a fejlettebb régiókban a diplomások aránya elérheti a 60-80%-ot, így a felsőoktatás általánossá válik. Polónyi véleménye szerint ez azonban magában hordozza a minőségbeli eltéréseket, hiszen a diplomák munkaerőpiaci értéke is széles spektrumot fog felölelni.
Forrás telex.hu
