Az Alkotmánybíróság ismét hatályon kívül helyezte a Kúria döntését. A Tisza Párt kifogásolta, hogy az M1 állami hírtévé Híradó című műsora főként a Fidesz–KDNP-hez köthető politikai szereplőket és szakértőket szólaltatott meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) részben elfogadta a panaszt, és megállapította, hogy sérült az esélyegyenlőség alapelve. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. nem hagyták annyiban a dolgot, ám a Kúria végül az NVB határozatát megerősítette. A Kúria szerint jogszabályba foglalt követelmény, hogy a médiaszolgáltatóknak a választási kampány alatt ne csupán egyoldalúan, vagy főként az egyik jelölő szervezet vagy jelölt üzeneteit közvetítsék.
Az állami média azt állította, hogy ez sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria indoklása nem volt megfelelő, és a közszolgálati média nem kötelezhető arra, hogy minden jelölő szervezet vagy jelölt kampányát azonos módon tudósítsa. Továbbá a választási kampány során a médiahatóság jogköre nem terjed át a választási bizottságokhoz.
Az ügy előadó alkotmánybírója Handó Tünde volt, de Schanda Balázs különvéleményt fűzött a határozathoz, amelyben azt javasolta, hogy az indítványt elutasítsák, mert az NVB és a Kúria döntései megfeleltek a jogszabályoknak. Schanda Balázs arra figyelmeztetett, hogy a választási kampány alatt a hírek egyoldalú közvetítése valóban sértheti az esélyegyenlőséget, még ha a műsor folyamán a jelöltek „darabszámra” egyenlően is szerepelnek, ha az egyik jelöltről szóló hírek többsége negatív kontextusú.
A döntést az MTVA úgy értékelte, mint a Tisza Párt újabb politikai kezdeményezésének kudarcát. Az állami médiát évek óta kritizálják elfogultsága miatt. A Republikon Intézet legutóbbi kutatása azt vizsgálta, hogy ténylegesen mennyire indokoltak ezek a kritikák. Az intézet a tavalyi év összes esti híradóját átvizsgálta, és a következő főbb megállapításokra jutott:
– A fideszes politikai szereplők dominálóan pozitív megjelenést kaptak.
– Az ellenzéki képviselők ritkán kaptak szót, és jellemzően negatív kontextusban jelentek meg (főleg a Tisza Párt esetében).
– A megszólaló szakértők többsége kormányhoz kötődő, míg független nézőpontokat ritkán és gyakran cáfoló szándékkal tüntettek fel.
– A hírek szóhasználata és témái szoros összhangban álltak a Fidesz politikai kommunikációjával.
A Republikon Intézet megállapította, hogy az M1 esti híradója nem felelt meg sem a hazai médiatörvény, sem az európai normák közszolgálati követelményeinek.
Forrás 24.hu
