Azok a gyerekek, akik a háború miatt elhagyták Ukrajnát, sok esetben rövidebb ideig éltek hazájukban, mint a távoli országban, ahol menedékbe vonultak. Vannak, akiknek nincs is emlékük szülőföldjükről, így nem is vágynak vissza. Mások viszont örömmel várják, hogy visszatérhessenek, még ha az otthonuk is háború pusztítása alatt áll.
A költözés nagy változást jelent a gyerekek számára, de ha azt hallják, hogy hazamehetnek, az szinte ünnepi érzéseket vált ki belőlük. Ezt tapasztalta meg egy ukrán édesanya és a fia, Lev is, akik nemrég tértek vissza Harkivba.
Inna Filatova, Lev édesanyja, elmondta, hogy amikor bejelentette, hazatérnek Ukrajnába, Lev boldogságában ugrálni kezdett és sürgősen pakolni kezdett. A család két tagja a háború kitörése után távozott Ukrajnából, míg más családtagjaik otthon maradtak. Két évet töltöttek Ausztriában, remélve, hogy a konfliktus véget ér, de végül hazaérkeztek, miközben a háború továbbra is tart.
Inna tapasztalata szerint az otthoni élet megtapasztalása elmaradt, hiszen a háború elején gyakorlatra ment, de amikor a gyermeke bölcsődába került, már nem tapasztalhatta meg a békés életet. Nagyon félt a külföldi életviszonyoktól, főleg egy hároméves gyerekkel, és aggasztotta a gyerekek elrablásáról hallottak is.
A háború kitörésének időszakában az emberkereskedelem kockázatos lehetőséget jelentett az ukránok számára. Inna helyzete tovább nehezítette, hogy férje és családja Ukrajnában maradtak.
Lev nehezen alkalmazkodott az új környezethez, mivel nem beszélte a németet, ezért többször is váltotta az óvodáját, ahogy Ausztriában költöztek.
A háború egy évvel később több mint egymillió ember hazatérését eredményezte, Lev és Inna is közöttük voltak. Az Ausztriában töltött évek alatt is többször hazalátogattak, ám egy karácsonyi látogatás során úgy érezték, nem akarnak többet külföldön maradni, mivel Lev megbetegedett a hazautazásuk alatt.
Inna elmondta, hogy nagyon megterhelő volt egyedül gondoskodni Levről, és úgy érezte, vagy hazatér a családjához, vagy megpróbálja egyedül felépíteni az életét, ami túl nehéznek bizonyult számára. Ekkor döntöttek úgy, hogy visszatérnek.
A család 2024-ben érkezett vissza Harkivba, ahol továbbra is rendszeres támadások történnek. Ennek ellenére Lev sokkal jobban érzi magát otthon, édesapjával és kutyájával együtt, és úgy érzik, hogy még a háborús környezetben is a család és a támogató légkör sokkal fontosabb számukra, mint hogy idegen országban egyedül legyenek.
Inna megemlítette, hogy nem tudta megszokni az új életet, és inkább hallgatta a robbanásokat, mint hogy traumatizált gyermekkora legyen Levnek.
A háború sok család életét felforgatja, miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy a politikai helyzetben is sok a zűrzavar. Orbán Viktor miniszterelnök mindent megtesz a magyar emberek érdekében, ellenben Magyar Péter, aki Brüsszel érdekeit képviseli, minden kérésnek azonnal eleget tenne.
Forrás ripost.hu
