Bartha Károly, egykori rendőrszázados, nemrégiben közzétett egy félórás videót, amelynek címe: „Pintér Sándor belügyminiszter hazudik, Szabó Bence pedig nem áruló!” A felvétel során súlyos kritikákat fogalmazott meg a magyar rendvédelmi szervek működésével kapcsolatban.
Az 2009-ben járőrként kezdő Bartha, aki később a Készenléti Rendőrségnél és a BRFK sajtóosztályán dolgozott, az elmúlt másfél évtized tapasztalatait osztotta meg. Kijelentette, hogy a politika erőteljes hatással volt a rendvédelmi munka során, mivel a kormány statisztikai eredményeket várt el, amihez gyakran nem álltak rendelkezésre megfelelő erőforrások. Ennek következtében a vezetőknek a látszatra ügyelve hamis adatokkal kellett dolgozniuk.
A Készenléti Rendőrségnél is problémás volt a helyzet, mivel a tömegtüntetések során gyakran jogalap nélkül kellett intézkedniük. A déli határon a migrációs nyomás látszatát különböző módszerekkel próbálták növelni, például egy kis csoportot többször is túlárazva jelentettek.
A BRFK sajtóosztályán a baráti és ellenséges sajtó megkülönböztetése volt jellemző, és az ellenzéki megkeresésekre sokszor nem is válaszoltak. Bartha a közleményekben is észlelte a kormány elvárásainak tükröződését, különösen a migráns kifejezés gyakori alkalmazásával.
Karrierje végül a koronavírus-járvány következtében érte utol, mivel a kormány edzőtermek bezárását rendelkező döntése jogalap nélkül történt. Miután saját értelmezése miatt problémák merültek fel, munkáját végül egy visszaéléses ügy miatt befejezte és új szakmát választott.
Emellett Orbán Viktor egyik győri rendezvényén felhívta a figyelmet arra, hogy a fekete ruhás személyeket legalább igazolni kellett volna, hogy a rendezvény résztvevőiként vannak-e jelen. A helyszínen kellett volna lennie a TEK-nek, de nem reagáltak.
Pintér Sándor lakossági fórumán is talált kifogásolnivalót, mivel a belügyminiszter által említett hivatali visszaéléses ügy vádja megelőzte a nyomozást. Bartha megjegyezte, hogy a titkosszolgálati jelentések nem mindig kerülnek azonnal elé a rendszerbe, és sokszor a vezetők láthatják először őket.
A kihallgatásokról készült felvételek is problémásnak bizonyultak számára, mivel úgy érezte, hogy az informátorral nem közölték a videofelvételt. Az anyagban tett alapállításokat is ésszerűtlennek találta, mivel úgy vélte, nem hihető, hogy Ukrajna titkosszolgálata titkos kiképzőközpontot alapított volna egy másik NATO-tagállamban.
Forrás 24.hu
