A „Nekünk Mohács kell” című előadássorozat keretében elmondták, hogy a török hódoltság időszaka fontos tanulságokkal bír a jelenlegi orosz–ukrán konfliktus szempontjából. Milyen összefüggésekre hívják fel a figyelmet?
Először is arra, hogy a történelmi kontextus sok szempontból párhuzamba állítható. Ha egy nagyhatalom megtámad egy kisebbet, hasonló helyzetek alakulhatnak ki, mivel a lehetséges kimenetelek száma véges. Éppen ezért érdekes, hogy nem reflektálunk ezekre a hasonlóságokra azonnal. A török időszakot sokan ismerik, például az „Egri csillagok” révén, hiszen ez a korszak alapvető része a magyar történelmi tudatnak. A párhuzamokat viszonylag könnyen észlelhetjük.
Természetesen léteznek kevésbé nyilvánvaló analógiák is. A török hódoltság idején Magyarország helyzete hasonló volt a mai ukránokéhoz. Előtte a balkáni népek helyzete is párhuzamos volt, míg Magyarország szerepe most hasonlít a Nyugatéra. Akkoriban a Magyar Királyság, mint a térség legnagyobb hatalma, próbálta támogatni a török ellen küzdő népeket. A történelmi ütközetek, mint Nikápoly, Várna vagy Rigómező, mind a magyar védekezés keretein belül zajlottak. A magyar hadsereg 1444-es Várna felé való vonulása komoly félelmet keltett az oszmán vezetésben, és már maga a lehetősége is elég volt ahhoz, hogy bátorítást adjon a balkáni népeknek, hiszen reményt nyújtott a számukra. A szerb nemesség például csak a mohácsi csata után jött rá véglegesen, hogy esélyeik sincsenek az országuk felszabadítására.
A jelenlegi eseményekből is fontos tanulságokat vonhatunk le azzal kapcsolatban, hogy mi történik egy szabadságáért harcoló néppel, amikor szembesül a segítség hiányával.
Ezek a párhuzamok jól láthatók a délszláv hősi énekekben is. Kezdetben a Jankula vajda (Hunyadi János), Szekula vajda (Székely János) és Dojcsin Petar (Dóczy Péter) által megtestesített hősöket találjuk. Az ezt követő 16–17. századi énekekben azonban már újabb hősök, például Szmajlagics Mihó található, aki a másik oldalon küzd.
Amikor a balkáni elitnek dönteni kellett a folytatásról, sokan elmenekültek a keresztény világba, például Itáliába vagy Magyarországra, míg mások pragmatikus döntést hozva oszmán szolgálatba álltak, hiszen a birodalomnak szüksége volt tapasztalt katonákra. Egy harcban edzett közösség áttérése az ellenséghez nem szerencsés lépés:
A magyarországi török hódoltságot ugyanis leginkább a balkáni elit megerősítése indította el, míg a tényleges török jelenlét ritka volt.
A mai orosz propaganda népszerű nézőpontját figyelembe véve a törökök is állíthatnák, hogy nem ők hódították meg Budát, hanem a szerbek.
Forrás hvg.hu
