Egyes politikai vezetők, akik egy komplett népcsoportot alacsonyabb rendűnek minősítenek, különösen fontos, hogy hangsúlyozzuk azokat a kezdeményezéseket, melyek bemutatják, hogy a romák milyen sokféle szerepben járulnak hozzá az ország fejlődéséhez. Az Aranypánt-díj, amely több mint egy évtizede a mindennapi életben tevékenykedő roma embereket ismeri el, arra a célra szolgál, hogy fényt derítsen azok munkájára, akik láthatatlanul, de kitartóan dolgoznak.
Sajnálatos módon, a romák és a nem romák említésekor gyakran előfordul a megkülönböztetés: „a cigányok és a magyarok”. Sokan ezt természetesnek veszik, nem is sejtve, mennyire abszurd ez a kép. Az Aranypánt-díj, amely a Roma Sajtóközpont által 2015-ben indult, éppen ezt az elgondolást utasítja el, kifejezve, hogy a cigányság és a magyarság egyaránt az identitásunk része.
A díj nem csupán egy elismerés, hanem arra is rámutat, hogy sokan harcolnak a mindennapi rasszizmus és esélyegyenlőtlenség ellen közösen. A díjat akkor alapították, amikor a politika elfordult a roma közösségektől, és a roma jogvédő szervezetek többnyire megszűntek dolgozni.
Az elmúlt években az Aranypánt-díjjal elismert emberekben megtalálható az a roma értelmiség, akik büszkék identitásukra, és akik át akarják adni tudásukat a demokratikus Magyarország újjáépítése érdekében. Az idei évben ismét tíz kiváló roma ember életébe tekinthetnek bele. Olvassák el történeteiket, és szavazzanak arra, akit a legérdemesebbnek tartanak az Aranypánt-díjra. Az ünnepélyes díjátadóra április 8-án, a nemzetközi roma napon kerül sor.
Balogh Nikolett az úttörő példák egyike. Munkájával arra bizonyíték, hogy a kitartás és a légkör támogatása hogyan vezethet a sikerhez, míg Csonkáné Lakatos Klára munkássága a roma kultúra és nyelv védelmét célozza. Babindák Ernő közösségszervezéssel és színészettel foglalkozik, míg Dudás Ildikó a hátrányos helyzetű gyerekek megsegítésért harcol.
Mások, mint Farkasné Horváth Tünde és Dr. Orsós Julianna saját közösségük érdekében dolgoznak, míg Oláh András közösségi szinten támogatja a gyerekeket, és Dr. Sifter Ágnes a jogi küzdelmek révén mentette meg korábbi tapasztalatait.
A történetek arra emlékeztetnek minket, hogy a romák gazdag örökséggel bírnak, és hozzájárulnak a társadalomhoz, nemcsak mint egyéni személyek, hanem mint közösség.
Forrás telex.hu
