Washingtonban (Forrás: Facebook / Orbán Viktor)
Elemzők is csak találgatják, milyen megállapodást köthet november 7-én Washingtonban a fél kormánymédiát és influenszereket is magával reptető Orbán Viktor. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a találkozó előtt egy héttel arról beszélt, hogy energetikai, gazdasági, hadiipari és pénzügyi megállapodások is várhatóak az Orbán-Trump találkozón, amit erősít, hogy a kormány energetikai és hadügyminisztere és a Mol- vezér Hernádi Zsolt is az Amerikába tartó Wizzair-különgép fedélzetén ült.
A sokféle megállapodás egy dolgot biztosan sejtet: hogy Orbán Viktornak biztosan adnia kell valamit az orosz olaj és gázvásárlási szankciók alóli mentességért cserébe – mondta lapunknak még csütörtökön Vígh Zoltán uniós szakértő, az Eurokomment podcast szerkesztője.
Ez az ajánlat Vígh szerint három témakör is lehet, vagy éppen ezek valamiféle kombinációja. A legkézenfekvőbb, és az Orbán-kabinet által gyakran használt módszer a jóindulat megvásárlása: hogy a következő tíz évben jelentős mennyiségű nukleáris fűtőanyagot és technológiát, haditechnikát vásárolunk az Egyesült Államoktól. Ezt a verziót erősítheti Szijjártó Péter pénteken, már Washingtonban tett bejelentése, mely szerint Magyarország hamarosan nukleáris fűtőelemeket, kis méretű moduláris reaktorokat vásárolhat Amerikától.
A másik lehetőség egy összekötői szerepkör vállalása lehet, Amerika és a nyugat-balkáni energiapiacról éppen kiszorítani próbált Oroszország között. Vígh Zoltán szerint jelenleg vérre menő harc zajlik, az amerikai szankciók „mellékhatásaként” pedig ellehetetlenülhet kisebb részben szerb, túlnyomó részt orosz (Gazprom) tulajdonban lévő pancsovai finomító.
Ha a finomítót birtokoló szerb-orosz cég, a NIS olajvállalat bedől, akkor az értékes állomást el kell adni – és itt jöhet a képbe Magyarország is. „Ha az Orbán-kormány mind az orosz, mind az amerikai félnek gesztusokat akar tenni, akkor kézenfekvő lenne, hogy a MOL vásárolja meg a pancsovai finomítót Szerbiában. Várhatóan az oroszok is szívesebben rábólintanak erre, számolva azzal, hogy az orosz-ukrán konfliktus végén így könnyebben szerezhetik vissza elveszett vagyonelemeiket. Közvetítőként segíthetnénk az amerikai érdekek térnyerését a régióban is, cserébe részleges felmentést kaphatnánk az orosz olajra és földgázra kivetett szankciók alól” – mondta Vígh, hangsúlyozva, hogy mindez csak spekuláció a várható megállapodásokkal kapcsolatban.
A harmadik ajánlat Orbán részéről pedig Ukrajna „elengedése” lehet: az, hogy a magyar kormány hagyjon fel Ukrajna EU-csatlakozási kísérletének állandó akadályozásával. „Donald Trump már kérte erre Orbánt, és az amerikai törekvések egybeesnek az Brüsszel elvárásaival: nincs ukrajnai rendezés az Unió nélkül – ez most a közös álláspont, és ezt a közös akaratot igyekszik egyedüliként gátolni Orbán Viktor.
A felsorolt opciók kapcsán Vígh Zoltán végig hangsúlyozta: Magyarország gúzsba kötve táncol, hiszen függ az orosz Barátság (Druzsba) vezetéken érkező kőolajtól, az orosz földgáztól – de Amerika bizalmát sem játszhatja el. Donald Trump pedig jelenleg az Orbán-kabinet „ősellenségével”, Brüsszellel együtt próbálja szankciókkal térdre kényszeríteni a magyar kormányt számtalan gazdasági-diplomáciai kötelékkel magához hálózó Moszkvát. Egy ilyen helyzetben az egyetlen kiút, ha ígérünk és adunk is valamit, de politikai értelemben ez sem jelent garanciákat. Főként a 2026-os választási sikerre nem – mutat rá a szakértő.
Olvasd tovább itt: hang.hu
