Magyarországon a választások végeredményének megállapítása többlépcsős folyamat, amely a szavazókörök zárásától egészen a jogerős határozatig tart. A folyamat során különbséget kell tenni az előzetes eredmény (választási éjszaka) és a hivatalos végeredmény között.
Mind a 106 egyéni választókerületben lesz egy szavazókör, amelyben vasárnap még nem számolják össze a voksokat. Ezek azok a szavazókörök, amelyeket kijelöltek a külképviseleti és átjelentkezéssel szavazók voksainak összeszámlálására. Ezekben a szavazókörökben a voksolás lezárultakor beragasztják az urna nyílását, és a helyi választási irodába szállítják az urnákat, ahol biztonságos helyen őrzik őket. Ezeket az urnákat csak azt követően bontják fel, és a bennük lévő voksokat akkor számlálják meg, ha megérkeztek a külképviseleteken és átjelentkezéssel leadott szavazatok is.
Kifogás, fellebbezés, felülvizsgálat, panasz
A választások tisztaságát többlépcsős jogorvoslati rendszer védi, amely egyfelől biztosítja a választópolgároknak azt a jogát, hogy kétségbe vonhassák a választás eredményét, illetve a választási eljárásban szereplő személy vagy szervezet eljárásának törvényességét, másfelől viszont garantálja is a processzus minél gyorsabb befejezését.
Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben korábban már hangsúlyozta:
Az észszerűtlenül hosszú ideig elhúzódó jogviták a választások eredményének utólagos megkérdőjelezését is lehetővé tennék, adott esetben akadályoznák a választott testületek megalakulását vagy kétségbe vonnák a már megalakult testületek legitimációját. Ez sértené a népszuverenitás elvét, egyúttal ellentétes volna a jogállam demokratikus jellegével.
A jogorvoslati eszközök a következők:
- Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére, a választási iroda, illetve a szavazatszámláló bizottság jogsértő tevékenységére, döntésére hivatkozással lehet benyújtani a választási bizottsághoz.
- Fellebbezést a választási bizottság elsőfokú határozata ellen lehet benyújtani.
- Bírósági felülvizsgálati kérelmet a másodfokon eljárt választási bizottság fellebbezést elbíráló határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozata ellen lehet előterjeszteni. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
- Alkotmányjogi panaszt a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül lehet benyújtani az Alkotmánybírósághoz.
Rövid jogorvoslati határidők
A választás szabályai szerint vasárnap éjszaka addig kell a szavazatokat számlálni, amíg kétszer egymás után nem jön ki ugyanaz az eredmény. Ezeket az adatokat kell felvezetni a hivatalos jegyzőkönyvekbe, amiket a szavazatszámláló bizottságok minden egyes tagjának alá kell írnia. Az itt megállapított eredmény ellen nem lehet fellebbezni, ám meg lehet támadni a helyi választási bizottság eredményt megállapító döntését.
A helyi választási bizottságok összegzik a jegyzőkönyvi eredményeket, és megállapítják, hol ki nyert. Ez már az a döntés, ami ellen fellebbezni lehet, például a szavazóköri eredményt megállapító szavazatszámlálói döntés vagy az eredményösszesítés ellen. A fellebbezőnek kell megjelölni a pontos törvénysértést, és neki kell bizonyítania. Erre három nap áll rendelkezésére, a területi választási bizottságnál kell jelentkezni, ahol szintén három nap alatt bírálják el a panaszt. Amennyiben itt is döntés van, három napon belül lehet fellebbezni, és a bíróságnak megint csak három napja lesz arra, hogy a jogerős végeredményt megállapítsa. Ha viszont csak úgy tudnak dönteni a fellebbezésről, hogy újra kell számlálni a szavazatokat, akkor erre már hat nap áll rendelkezésre.
Az egyéni választókerületi választási bizottság választási eredményt megállapító határozata ellen benyújtott fellebbezést az NVB, az NVB másodfokú határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria, az NVB listás választási eredményt megállapító határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet szintén a Kúria bírálja el.
Az eljárásban a rendkívüli jogorvoslatot az alkotmányjogi panasz jelenti. A bírói döntés ellen ugyanis a közlésétől számított három napon belül alkotmányjogi panasz nyújtható be az Alkotmánybírósághoz, amely a panasz befogadásáról három munkanapon belül dönt, és a befogadott panaszról további három munkanapon belül hoz érdemi döntést.
A mandátumkiosztás alapja
Ha mindenki minden jogorvoslati lehetőséget „faltól falig” kihasznál, még majdnem három hét, mire végleg lezárulhat az országgyűlési választás, és megállapítják a végeredményeket. Ez azt jelenti, hogy a vasárnap éjszaka közölt előzetes választási eredmények még nem tekinthetők véglegesnek, hivatalosnak pedig pláne nem.
Az úgynevezett jogi eredményt csak a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása és a levélszavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületeknél legkésőbb április 18-án,újraszámlálás esetén április 20-án, míg a választás országos eredményét legkésőbb május 4-én.
A törvény alapján az NVB legkésőbb a szavazást követő 19. napon állapítja meg a választás országos listás eredményét, ami a mandátumkiosztás alapja. Az igazságügyi miniszter rendelete szerint ez a nap egészen pontosan: május 4-e.
Abban az esetben, ha a legtöbb szavazatot megszerző jelölt és a második legtöbb szavazatot szerző jelölt szavazatszámának különbsége száz vagy annál kevesebb, a második legtöbb szavazatot szerző jelölt április 13-án 10.00 óráig kérheti az újraszámlálást.
Ha a külképviseleteken leadott szavazatok és az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok által leadott szavazatok beérkezését követően a legtöbb szavazatot megszerző jelölt és a második legtöbb szavazatot szerző jelölt szavazatszámának különbsége száz vagy annál kevesebb, a második legtöbb szavazatot szerző jelölt április 19-én 10.00 óráig kérheti az újraszámlálást.
A Kúria a szavazatok újraszámlálásáról
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja részletesen elemezte a választási eljárással kapcsolatos jogalkalmazói tapasztalatokat. A legmagasabb bírói fórum szakértői több mint hétszáz bírósági döntést dolgoztak fel.
Az elemzők szerint a választás legfontosabb közjogi eseménye a választás eredményének megállapítása. Éppen ezért a választási eredmény elleni jogorvoslat alapvető követelménye a törvénysértés pontos megjelölése.
A választási eljárásban a szavazás során fordulhat elő legtöbb visszaélés. A levélszavazásnál jelentős problémát mutat az érvénytelen szavazatok magas száma. A 2014-es választáson például a beérkezett levélszavazatok csaknem ötöde érvénytelen volt, és a népszavazáson is meghaladta az érvénytelen voksok aránya a 15 százalékot. Szükségesnek látják elkerülni, hogy túl sok szavazatot nyilvánítsanak érvénytelenné, azaz kétség esetén kísérletet kell tenni a választópolgár akaratának felderítésére. A Kúria egyik ügyben rámutatott, hogy az érvénytelen szavazatok országos átlagot meghaladó száma önmagában nem elegendő indok az egyéni választókerületi eredmény vizsgálatára, annak megsemmisítésére, a szavazás megismétlésének elrendelésére.
A felek jobbára szoros eredmény esetén kezdeményeztek jogorvoslati eljárást. A leggyakrabban tiltott kampány-tevékenységre hivatkoztak (szavazók befolyásolása, etetés-itatás, gépkocsival szállítás, kampánytevékenység százötven méteren belül). A bírósági döntések ennek kapcsán egyértelműen leszögezték, hogy
a választási eredmény megváltoztatására olyan tényállás nem szolgálhat, amely közvetlenül nem befolyásolta a szavazatszámláló bizottság szavazóköri tevékenységét, feladatellátását.
Az elemzés szerint a bíróságok a tekintetben is konzekvensek ítélkeztek, hogy önmagában az alapelvekre való hivatkozás nem alapozza meg az szavazatok újraszámlálását, az eredmény megsemmisítését. 2024. december 31-ig önmagában a kis szavazatkülönbség sem indokolta a szavazatok újraszámlálásának szükségességét, ezt a merev álláspontot az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXIX. törvény változtatta meg.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Huszti István / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
