A köztársasági elnökké megválasztott Sulyok Tamás beszédet mondott az Országgyűlésben 2024. február 26-án (Fotó: Beliczay László/Magyar Hang).
A választások eredményének kihirdetését követő 30 napon belül a köztársasági elnöknek össze kell hívnia az új Országgyűlést. Az elnök már a vasárnapi szavazás előtt kifejtette, hogy az Alaptörvény és az alkotmányos hagyományok szerint fog eljárni. Az új Országgyűlés megalakulásáig azonban a régi testület és a kormány mandátuma még aktív marad. A kormány továbbra is élhet a veszélyhelyzeti jogkörével, és a parlament ülésének összehívása is lehetséges, amely során jogszabályokat is elfogadhat. Elméletileg a köztársasági elnök patthelyzetet is teremthetne, azonban eddigi nyilatkozatai nem utalnak erre.
A következő legfeljebb 29 napban a jelenlegi parlament napirendje is lehetséges lenne, mivel megbízatása az új Országgyűlés megalakulásáig érvényes – nyilatkozta a Magyar Hangnak Stánicz Péter ügyvéd, alkotmányjogász.
A rendszerváltás óta nem volt példa, hogy a leköszönő parlament a választások után, az új parlament megalakulása előtti időszakban ülésezett volna, de elméletileg ennek semmi sem szabhat határt: – A parlament jogszabályokat alkothat, akár az Alaptörvényt is módosíthatja – mondta a jogász a Magyar Hang kérdésére. Így az is elképzelhető, hogy a jelenlegi parlament utolsó intézkedéseként megkísérli megerősíteni kulcsszereplők pozícióját.
Mindez a választásoktól számítva legfeljebb 30 napig érvényes, de – ahogy Stánicz Péter hangsúlyozta – ez az időszak elméletileg elhúzódhat, ha a köztársasági elnök nem teljesíti alkotmányos kötelességét, és nem hívja össze az új Országgyűlést. Az Alaptörvény kötelezi erre, de az alkotmányjog nem rendelkezik arról, mi történik, ha ez nem valósul meg.
– A magyar jogban nincs egyértelmű válasz arra kérdésre, mi történik, ha a köztársasági elnök elmulasztja az új Országgyűlés összehívását – nyilatkozta Stánicz Péter. Az elnök ezzel megsértené az Alaptörvényt, ebben az esetben elméletileg megfosztható lenne hivatalától, de ehhez a jelenlegi országgyűlés kétharmados többségének szavazata szükséges. Elméletileg tehát a köztársasági elnök patthelyzetet teremthetne.
Stánicz Péter megjegyezte, hogy nem ritka az európai demokráciákban, hogy ilyen esetekre nincs „forgatókönyv”. – Demokratikus államokban nem merül fel, hogy a vezetők ne tartsák be a szabályokat. Az alkotmányjog nem kifejezetten gyakorlati, arra alapoz, hogy mindenki a jogállami normák szerint cselekszik – tette hozzá az ügyvéd.
Patthelyzetet az Országgyűlés megalakulása után is kialakíthat az államfő, ha nem Magyar Pétert kér fel a miniszterelnöki posztra, hanem másokat, és ha egyiküket sem választják meg, akkor új választást írhat ki – bár ez utóbbi valószínűsége csökkent, mivel Sulyok Tamás már gratulált a győztesnek, és a szavazás befejezése előtt jelezte, hogy a kormányalakítást az Alaptörvénnyel és az alkotmányos normákkal összhangban fogja végrehajtani. Az államfő szerdán találkozik az új parlamentbe kerülő pártok vezetőivel, ami az új Országgyűlés összehívásának első lépése.
A köztársasági elnök nevezi ki a minisztereket is, és Stánicz Péter elmondása szerint ennek megvalósítása időben nem korlátozott, így elméletben a kormányalakítás folyamata is elhúzódhat. Magyar Péter már az első beszédében lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, ami feszültséget jelez. A hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján is megismételte, hogy sürgeti a köztársasági elnököt az Országgyűlés alakuló ülésének mielőbbi összehívására, valamint a kormányalakítási felkérés megtételére, majd a lemondásra. Sulyok Tamás azonban nem mutatott hajlandóságot erre.
Magyar Péter a győzelem után több tisztségviselő lemondására is felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, valamint az általa kulcsfontosságúnak tartott állami tisztviselőket, például a Kúria, az Alkotmánybíróság, a legfőbb ügyész, a Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Médiahatóság és az Országos Bírósági Hivatal vezetőit. Néhányukat a miniszterelnök vagy az országgyűlés is elmozdíthatja, de csak szűk keretek között, különösen méltatlanság vagy állandó feladatellátási hiányosság esetén.
Stánicz Péter, a köztársasági elnök több tisztség betöltésének befolyásolására is felhívta a figyelmet. A Kúria elnökét és a Legfőbb Ügyészt például csak akkor lehet eltávolítani kétharmados többséggel, ha ezt a köztársasági elnök javasolja.
A köztársasági elnök menesztéséhez az Alkotmánybíróság döntése szükséges, és az Alkotmánybíróság elnöke vagy az alkotmánybírák sem távolíthatók el az új Parlament által, kerülniük kell az Alkotmánybíróság jóváhagyását, még kétharmados többséggel sem. Az Alkotmánybíróság később jelentős hatással lehet a kormányzásra, hiszen jogszabályokat semmisíthet meg, ha azok alkotmányellenesnek bizonyulnak.
Mivel a veszélyhelyzet továbbra is fennáll, a kormány a következő 29 napban is hozhat rendeleteket, ahogyan eddig. Stánicz Péter szerint ezt a kormány az új Országgyűlés és az új kormány megalakulása közötti időszakban is megteheti. Ilyenkor a kormány mandátuma megszűnik, igaz ügyvezető kormányként működik, de az Alaptörvény szerint halaszthatatlan esetben, jogszabályi felhatalmazás alapjául, jogot nyerhet veszélyhelyzeti rendeletek kiadására. A kormány már eleve rendelkezik e jogkörrel a veszélyhelyzet miatt.
Amennyiben később véget ér a veszélyhelyzet, minden korábbi veszélyhelyzeti rendelet érvényét veszti, de a jogszabályok hatályvesztése nem visszaható, így ha egy rendelet alapján egy folyamat – például egy támogatás kifizetése – zajlik, azt a hatályvesztés nem érinti. Ha a kormány alkotmányellenesen használja fel a veszélyhelyzeti jogkört, az Alkotmánybíróság a jogsértő rendeleteket megsemmisítheti.
Forrás hang.hu
