A Tisza eddig ismert gazdasápolitikai terveiről elmondható, hogy nem tűnik valóságosnak a számítások alapján. Magyar Péterék egyidejűleg ígérnek adócsökkentést, a meglévő támogatások megtartását és azok növelését, ami valódi ígéretcunamit eredményez.
Egy politikai elemző, Nagy Attila Tibor, rámutatott, hogy nehézségekbe ütközik betartani azokat az ígéreteket, amelyek a családi adókedvezmények fenntartására, a családi pótlék emelésére, a női adómentesség biztosítására, az áfa csökkentésére és a nyugdíjasoknak juttatott SZÉP-kártyák osztására vonatkoznak. A számítások nem stimmelnek, ha komolyan vesszük Magyar Péter és Kapitány István szavait, mivel a jóléti ígéretek és a piacpárti gazdaságtan között feszültség áll fenn.
A Tisza eddig arra összpontosított, hogy megőrzi a családtámogatásokat (például CSOK, adókedvezmények), emeli a családi pótlékot, és fenntartja a 13. havi nyugdíjat, valamint más szociális juttatásokat. Ezzel szemben Kapitány István és a párthoz tartozó szakértői csapat egy piacalapú, hatékonyságot hangsúlyozó modellt képvisel, amely az állam működésének egyszerűsítését, a beavatkozások csökkentését és az árstoppok eltörlését célozza.
Ha a Tisza meg akarja tartani a jelenlegi rendszert, amely már most is megterheli a költségvetést, továbbá plusz szociális támogatásokat is bevezetni akar, az több ezer milliárd forintot igényelne. Nehéz, ha egy „kisebb állam” vízióját szeretnék megvalósítani, miközben azt ígérik, hogy az állam több pénzt oszt el.
A Tisza az uniós forrásokra is támaszkodik, azonban ezek többsége célzott, fejlesztési jellegű, nem felhasználható például bérfejlesztésre vagy szociális támogatásokra. Ezen felül Brüsszel bizonyos politikai engedményekhez köti a támogatások felhasználását, amit a Tisza szavazói nem feltétlenül támogatnak.
Az Európai Bizottság követelései között szerepel a rezsicsökkentés eltörlése, melyhez kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen. A 2025-ös országjelentésükben az adómentes állampapírok megszüntetését és adóköteles kötvények kibocsátását sürgetik.
Mindezek a tényezők a háttérben húzódnak meg, miközben a jelenlegi helyzet kihívásai, mint az árrésstop megszüntetése és a készülő üzemanyagáremelkedések, inflációt és reáljövedelmek csökkenését okozhatják.
Forrás ripost.hu
