Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője beszédet tart az új evangélikus óvoda ünnepélyes átadásán, amelyre Bakonycsernyén kerül sor 2026. február 12-én. (MTI/Vasvári Tamás)
A Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyar Katolikus Egyház kedvező együttműködésben reménykedik, míg a Magyar Református Egyház a kölcsönös tisztelet alapján képzeli el jövőjét az új kormánnyal – így reagáltak az egyházak a Magyar Hang megkeresésére. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) eddig nem küldött választ.
A történelmi egyházak hangsúlyozták a jó együttműködés fontosságát, válaszul a Magyar Hang azon kérdésére, hogy milyen elvárásaik vannak az új kormánnyal szemben.
A Magyar Evangélikus Egyház a közelgő választások előtt húsvéti körlevelében emlékezett meg a voksolásról, figyelmeztetve a tagokat a békétlenség elkerülésére. A körlevélből nem derült ki, hogy támogatnának bármilyen politikai erőt. Prőhle Gergely, az egyház világi vezetője a kérdésre válaszolva megemlítette, hogy a Tisza Párt politikusai között van közöttük olyan, akivel mindig korrekt volt az együttműködés: Tarr Zoltán református lelkész, aki abban az időszakban dolgozott zsinati tanácsosként, amikor Prőhle már az evangélikus egyház világi vezetője volt. – Az Evangélikus Egyház korrekt együttműködésben bízik – mondta Prőhle.
A választások előtt a Magyarországi Református Egyház nem adott ki választási körlevelet, húsvéti üzenetükben még utalás szintjén sem emlékeztek meg a közelgő voksolásról. Ez 2022-ben másként volt, akkor a három legnagyobb történelmi egyház közül csak a reformátusok adtak ki választási körlevelet, amely a Fidesz narratívájával találkozott. A református egyház az utóbbi években sok kritikát kapott amiatt, hogy túlságosan közel állt a Fideszhez, különösen a kegyelmi botrány következtében, amelyben Balog Zoltán püspök, volt fideszes miniszter, közvetlenül érintett volt. Ez feszültségeket okozott az egyházon belül. Hasonló kritikák merültek fel más egyházakkal, köztük a Magyar Katolikus Egyházzal szemben is.
Az egyház a Magyar Hangnak küldött válaszában a szabadság és egyházi autonómia fontosságát hangsúlyozta. Kiemelték, hogy az új kormánnyal való együttműködés során fontos számukra, hogy meglegyenek azok a keretek, amelyek között szabadon végezhetik lelki, oktatási, szociális és közösségépítő tevékenységüket. Olyan partnerségre vágynak, amely a kölcsönös tiszteleten alapul, és lehetővé teszi az egyház számára lelki és intézményi autonómiája megőrzését. A Tisza választási programjának egyházakat érintő pontjait nem kommentálták, de jelezték, hogy fontosnak tartják az egyházak szabad működését, társadalmi szerepvállalását és a vallásszabadság érvényesülését.
2026-ban, a reformátusokkal ellentétben, a katolikus egyház körlevelet adott ki a választások előtt, amely a szomszédos országban zajló háború borzalmairól szólt. A körlevelet kritizálók szerint ezt célszerűen időzítették a kampány idejére, mivel a téma szoros kapcsolatban állt a Fidesz kampánytémáival. A Mazsihisz sem adott ki hivatalos állásfoglalást a pártokkal kapcsolatban a választások alatt, csak a szavazás napján, az urnazárás előtt bátorította közösségét, hogy éljenek szavazati jogukkal.
Frissítés: A Magyar Katolikus Egyház is reagált a Magyar Hang érdeklődésére. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata közölte, hogy konstruktív és partneri együttműködésre törekszik a mindenkori magyar kormányzattal, így a leendő TISZA-kormánnyal is. Ezt hétfőn, gratuláló levelében írásban is jelezte az MKPK elnöke a választásokon győztes párt vezetőjének, Magyar Péternek.
Forrás hang.hu
