Sajóbábonyban éhségsztrájk: Halálos veszély Miskolcig.

A kopott, félig behúzott kapu mögött mozdulatlan sorompó áll. Áram nincs a telephelyen, így amikor valami miatt mégis beengednek valakit – mint most a gazdasági igazgatót, aki negyed kilenc körül állt meg a főbejáratnál egy bordó autóval –, a szolgálatos műszakvezetőnek ki kell jönnie a fehér portabódéból, és két kézzel fel kell húznia a sorompót.

A kerítés mögött, a háttérben különböző tartályok sorakoznak. Van köztük újszerű, de van, amelyikről már pattog a fedőréteg. Mögöttük hol jobb, hol rosszabb állapotú csővezetékek futnak, a tartószerkezetek egy része rozsdás. Egy épület oldalán a vakolat lepotyogott. A nap süt, szellő is van, de a szag, amiért 2024 nyarán hetekig Miskolcot is ellepte a panaszlavina, most nincs. Teljes a csönd. A gyárból az elmúlt hónapokban már egyáltalán nem szűrődik ki termelési zaj.

Az első érkezők civilben jöttek. Semmit nem hoztak magukkal, csak önmagukat. Álldogálnak a bejárat előtt, beszélgetnek, időnként mosolyognak, egy-egy sötét humorú poénnál még fel is nevetnek, de a beszélgetések témája gyorsan visszafordul arra, hogy melyikük miből él. Ki mennyit tudott félrerakni, mennyit bír még kihúzni, és mit lehet kezdeni azzal, hogy papír híján hivatalosan mindenki még ma is az SPL Europe Kft. alkalmazottja, miközben a decemberi félhavi fizetés óta, amit februárban kaptak kézhez, nem kaptak egy forintot sem.

Illik a helyzet abszurditásához, hogy a még megérkezett, csúszott fizetéseket – köztük a szeptemberi félhavi és az októberi egész havi bért – nem is maga a munkáltató, hanem egy Sirius Product Kft. nevű cég utalta át a dolgozóknak, „SPL Europe munkabér” megjelöléssel. A két vállalat között a cégjegyzék szerint tulajdonosi kapcsolat nem kimutatható, mindössze annyi köti őket össze, hogy mindkettő a Kiss cégcsoport sajóbábonyi ipari parkjában működik.

A félhavi bér, ami egy nap alatt elúszott

Az éhségsztrájkra érkezett egy középkorú hölgy is, aki távolabb a csoporttól egy másik kolléganőjével beszélget a helyzetről a murvás parkolóban. Egy asszony a gyerekei korabeli egyik férfi mellett áll, pirosra csípte arcát a szél. A január 30-án, hivatalosan is bejelentett csoportos leépítéssel küldték el, ami 83 embert érintett egyszerre, de addigra már fél éve bizonytalan volt a dolgozók sorsa.

A cég tavaly nyáron kezdte csúsztatni a béreket, szeptember végétől több területen állásidőt rendeltek el – ez azt jelentette, hogy a dolgozóknak egy része már nem járt be, de hivatalosan még alkalmazottak voltak, és elvileg az alapbér járt nekik. Október eleje óta gáz sincs a telephelyen, így fűtés és meleg víz sem az épületekben. Októberben a cég bejelentett egy létszámcsökkentést, amelyet a január végi csoportos leépítés zárt le, majd két héttel később, február 13-án megindult a felszámolási eljárás.

Ha nem anyukámmal laknék, akinek van nyugdíja, miből ennék?

– kérdezi.

A hölgy utoljára februárban kapott félhavi fizetést, még a decemberi munkájáért.

„Egy nap alatt el is tűnt az a pénz” – teszi hozzá. A mellette álló férfi bólint. A fizetés nélkül maradt dolgozók nagy része ugyanis baráti és családi segítségből tengeti a mindennapjait, így amikor megkapták a pénzt, akkor igyekeztek törleszteni a kapott segítséget.

Egy másik férfi nemrég elveszítette a második új állását is. Mindegyik azért csúszott ki a keze közül, mert nem tudta bemutatni a kilépőpapírjait az előző munkáltatótól. Hivatalosan még mindig az SPL Europe foglalkoztatja. Ő elsősorban csak azt szeretné, ha végre tovább tudna állni, már a ki nem fizetett bére sem érdekli.

Egy idősebb urat, akinek már csak két-három éve lett volna nyugdíjig, ennél sokkal jobban érdekli a hiányzó bére, sőt azon túl követeli visszamenőleges béremelés-különbözetét – a cég hivatalosan minden év elején bért emel, a korábbi években ez úgy működött, hogy május környékén lett hivatalos az emelés mértéke, amit megkaptak visszamenőleg, a tavalyi évben, állítása szerint, viszont csak papíron történt meg a béremelés –, az elmaradt nyaralási pénz, többhavi SZÉP-kártya-juttatás, nyolchavi végkielégítés annak, aki a védett korú nyugdíj előtti sávba esett. 

Nagyjából négymillió forinttal tartoznak fejenként

– mondja, de hozzáteszi, hogy csak a saját helyzetéből indult ki, úgyhogy elképzelhető, hogy van, akinek valamivel több vagy kevesebb.

Egy másik férfi hét hónapra van a nyugdíjától. A csoportos leépítésben ő is ott volt.

Egy harmadik azt mondja, hogy nem fog nyilatkozni névvel, arccal. Nevet, elfordul. „Majd még a végén engem fognak elvinni” – mondja. Szerinte aki nyíltan a munkáltatójára panaszkodik, az sehol nem kap többet munkát. „Nem nagyon merek beszélni. Aki a munkáltatójára köp, az nehezen fog tudni elhelyezkedni” – fogalmaz.

Nem jöttek be az indiai tulajdonos számításai

A céget 2008-ban alapította a Kiss Lászlóhoz tartozó Kiss cégcsoport, miután megvásárolta az Észak-magyarországi Vegyiművek (ÉMV) eszközeit és termékportfólióját. Az ÉMV a nyolcvanas években még a – később a Molba beolvadt – Tiszai Vegyi Kombináttal, illetve a Borsodi Vegyi Kombináttal (ma BorsodChem) hasonló méretű konglomerátum volt.

A G7 szerint a tulajdonosváltás után Kischemicals Kft. néven működő vállalatban 2015-ben vásárolt 70 százalékos részesedést az indiai tulajdonú VR Chem, majd 2019-ben teljes mértékben indiai kézbe került. Az így létrejövő cég 2020-ban jelentős kapacitásbővítést hajtott végre, amihez 4,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott egyedi kormánydöntés formájában.

2023 óta 100 százalékban a Shiva Pharmachem Ltd. tulajdona. A 24.hu értesülései alapján a Shiva Pharmachem azzal indokolta a befektetését, hogy egyre kevesebb foszgénező kapacitás van Európában (a foszgénes növényvédő szerek ugyanis a gyár termékportfóliójának fontos részei), miközben a világ élelmiszer-fogyasztása 2050-re várhatóan megduplázódik. A Sajóbábonyi Vegyipari Park infrastruktúráját és a környék humánerőforrás-bázisát a cég megfelelő alapnak látta a kiszámítható növekedéshez. A vegyipari park jelenleg több mint 45 vállalkozásnak ad helyet, és a Sajóbábony Integrált Településfejlesztési Stratégia szerint „az ország harmadik legjelentősebb vegyipari centruma”.

A Shiva Pharmachem számításai azonban nem jöttek be, ugyanis a cég 2023 óta veszteséges. Abban az évben a veszteség 925 millió forint volt, 2024-ben pedig már közel 1,4 milliárd forintot tett ki.

A felszámoló, akit nem lehet elérni

A cégnél 2026. február 13-án indult meg a felszámolási eljárás, miután a kötelezettségei 16 milliárd forintra rúgnak – ez 2020-hoz képest több mint kétszeres növekedés, és az éves nettó árbevétel közel kétszerese. Az adósság nagyobbik fele, mintegy 9 milliárd forint, az indiai anyavállalat, a Shiva Pharmachem Ltd. felé áll fenn, további 7 milliárd forint a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának szuperkedvezményes kölcsönéből származik.

A felszámolóbiztost, a BS Gran Consulting Kft. képviselőjét a dolgozók azóta nem nagyon érik el.

Három e-mailt küldtem neki, meg elküldtem postai úton a leszámolópapíromat, azonnali hatállyal, át se veszi

– meséli az egyik elbocsátott. Más kollégái szerint a felszámoló képviselője egy dolgozónak szóban állítólag annyit mondott, hogy a bérgarancia „kicsúszott”. Az, hogy ez mit jelent, azt nem részletezte. A dolgozók szerint az egyik értelmezés az, hogy a határidőből csúszott ki a felszámolóbiztos, de ezt jogilag értelmezhetetlennek tartják az ügyükkel foglalkozó ügyvédek. A bérgarancia-alapból járó támogatást ugyanis törvény írja elő, és amennyiben a felszámolás alatt álló cégnek nincs fedezete az elmaradt bérekre, a felszámolóbiztosnak kötelessége a támogatást határidőben lehívni.

A másik lehetőség – ami szintén jogilag kétséges –, hogy az illető a bérgaranciát kapók köréből csúszott ki, ugyanis áprilisban a felszámoló mindössze 29 dolgozóra nyújtott be bérgarancia-kérelmet, és arra is csak egyhavi bért. Így a benti őrzés-felügyeletet ellátó mintegy húszfős csapat kapott egyhavi bért április 10-én. A januári csoportos leépítésben érintettek – közel száz ember – viszont semmit nem kaptak.

A bérgarancia, amit most kapunk, valójában megeszi a megtakarításainkat

– magyarázza egy bent maradt műszakvezető. A bérgarancia-alapból ugyanis munkavállalónként legfeljebb öthavi – a felszámolás indulását megelőző 12 hónap átlagkeresete alapján számolt – bér hívható le. Mivel a műszakvezetők most áprilisban egyhavi bért kaptak ebből a keretből, ha innentől a fenntartó munkájukat is ebből fizetik, akkor néhány hónap múlva elfogy az öthavi plafon, és a visszamenőleges, decembertől tartó elmaradásokra már semmi nem marad.

Ez alapján az elmaradásokat az üzemnek a felszámolásából származó pénzből kellene kifizetnie, az viszont nem fog összejönni a volt alkalmazottak szerint.

„Minek van porta, ha a belső emberek viszik ki a cuccot?”

„Nem ér annyit a cég, mert elvittek mindent, ami értékes” – fogalmazza meg egyikük, amit többen is visszaigazolnak a helyszínen.

Az elmúlt hónapokban a dolgozók beszámolói szerint a gyárból folyamatosan tűntek el eszközök – nagyjából 30 ezer eurónyi értékben műszerek, valamint az irodából laptopok, kijelzők, szerelvények.

Minek van őrzés-védelem, minek van porta, ha a belső emberek viszik ki a cuccot, régi főnökök, akiknek nem lehet szólni?

– kérdezi az egyik férfi, aki elárulta, hogy az egyik kollégája két napja feljelentést is tett a rendőrségen. „De kérdem én, akkor a hulladékot miért nem vitték el? Legalább valami hasznosat is csináltak volna” – teszi hozzá.

Időzített bombán ücsörögnek

A közmű hiánya miatt a hideg tél alatt komoly problémákkal szembesültek azok, akik még dolgoznak az üzem területén. Egy szál ventilátorral és egy klímaberendezéssel próbáltak védekezni a fagy ellen.

„Egész télen ventilátorral húztuk ki, meg a klímával, az fűtött, mert még annyi volt áram. De nem volt víz, amivel le tudtál volna fürödni, semmi” – idézi fel egyikük.

Ivóvíz sincs. A belső bódéban, ahol a szolgálatot adó műszakvezetők tartózkodnak, egy tartálykocsiból átfejtett vízen főznek kávét.

Az a baj, csúnyán mondva, hogy se sz*rni, se h*gyozni nem tudunk

– foglalja össze az egyik kolléga.

Az emberi problémákon túl a víz és más közművek hiánya súlyos biztonsági problémákat is jelent. Egy vegyi üzem működéséhez a víz, a nitrogén és a műszerlevegő alapvető. Nitrogénnel tudnának a szivárgó tartályokból átforgatni anyagot egy biztonságos tartályba. Műszerlevegővel tudnák üzemeltetni a rendszer automatikáját, a szabályzóit. Vízzel tudnának egy esetleges klórgázszivárgás során úgynevezett vízpajzsot felállítani – ezt használják olyan helyzetekben, amikor a levegőbe kerülő mérgező anyagot kell megkötni és felhígítani, hogy ne jusson messzebbre. Most egyik sincs. Ha egy tartály szivárog, az itt dolgozók saját bevallásuk szerint csak „maszek” megoldásokat tudnak alkalmazni. Amikor legutóbb foszgéntartalmú anyag szivárgott a levegőbe, az egyik műszakvezető egy ammóniás ronggyal csavarta körbe a csövet. A szivárgás ettől nem állt el. Úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi állapotok mellett egy „időzített bomba” a gyár.

A dolgozók szerint a katasztrófavédelem munkatársai általában reggel és este telefonon érdeklődnek, hányan vannak bent a telephelyen, és alkalmanként egy-egy kört tesznek a területen. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal korábban úgy nyilatkozott, hogy „folyamatos helyszíni ellenőrzésekkel vizsgálják az ipari létesítmény állapotát, és egyértelműen kijelenthető, hogy semmiféle szivárgás nincs, nem kerülnek veszélyes gázok a levegőbe”. Ez szemben áll azokkal a beszámolókkal, amelyek szerint a dolgozók a szivárgásokat próbálják saját kezűleg, ammóniás ronggyal kezelni.

Több tonna életveszélyes anyag van a tárolókban

A dolgozók beszámolói szerint a telephelyen nagyjából több tonna veszélyes hulladék áll, köztük összeöntött vegyszerekkel és kátránnyal. Egyikük szerint ezeken felül található még több tonna klórgáz is a különböző tartályokban. A klórgáz nagy koncentrációban halálos. Kisebb mennyiségben is maró hatású, fejfájást, hányingert, légúti sérülést okoz. Ez volt az az anyag, amely 2024-ben 13 munkavállalót mérgezett meg a gyárban, és amiért tavaly a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal rekordösszegű, 100 millió forintos munkavédelmi bírságot szabott ki az SPL Europe-ra.

A gyárban emellett tárolnak foszgént is. A foszgént vegyipari alapanyagként használják, kis mennyiségben is halálos ideg- és légútméreg – a két világháború között harci gázként is alkalmazták. 2022-ben két dolgozó halt meg foszgénmérgezésben.

Az egyik műszakvezető úgy fogalmaz, hogy a gyárban mindaz, ami most a rendszerekben van, „folyamatosan eszi” a berendezést, ugyanis a maró gázok saját tárolótartályaikat is mállasztják. És a melegedő időjárással a helyzet rosszabb lesz, nem jobb.

Aztán hozzáteszi, hogy ha a tartályokban nyomás keletkezik, ha egy szelep megadja magát, ha egy tömítés kiszárad és ereszteni kezd, akkor nem csupán a telephely dolgozói vannak veszélyben. A szél irányától függően az elszabaduló gázfelhő a tíz kilométerre lévő Miskolc külvárosi részeit is elérheti.

Itt bárki meghalhat, egészen Miskolcig

– mondja egy másik kolléga. Mások a helyszínen visszafogottabban fogalmaznak, és nem értenek egyet azzal, hogy a veszélyes anyagok mennyiségéről nyilvánosan beszéljenek a sajtóval. Félnek attól, hogy feleslegesen megijesztik a környéken élőket.

Aki arra kíváncsi, milyen az, amikor a sajóbábonyi vegyi üzemből valami kiszivárog, annak nem kell képzelődnie. 2024 augusztusának végén pontosan ez történt. Egyik éjszakáról a másikra Miskolc belvárosa, a Vologda városrész, a Bodótető és a környező tucatnyi falu lakói égett gázszagra ébredtek. A közösségi médiát elárasztották a panaszok. A főispán, Alakszai Zoltán rendkívüli egyeztetést hívott össze a leginkább érintett 14 település polgármesterével és a környezetvédelmi hatóság munkatársaival. A katasztrófavédelem Miskolc belvárosában és Sajóbábonyban is méréseket végzett, és közölte, hogy etil-merkaptánt azonosítottak. Ezt a kellemetlen szagú vegyületet a szagtalan földgáz szagosítására használják. Veszélyes anyagot a hatóság állítása szerint akkor nem találtak.

A szag hetekig, hónapokig vissza-visszatért. Szeptemberben a sajóbábonyi polgármester már arról beszélt, hogy panaszok harminc kilométerről is érkeznek a bűz miatt.

A Borsod24 által megszerzett és idézett hatósági iratok szerint a környezetvédelmi hatóság az SPL Europe Kft. által benyújtott szagkezelési intézkedési tervet 2024-ben két alkalommal is elutasította, végrehajtási bírság kiszabása mellett. A vármegyei kormányhivatal akkor azt közölte, hogy a sajóbábonyi ipari parkot kiemelten figyelemmel kezelik, rendszeres ellenőrzéseket tartanak.

Miskolc és környéke tehát egyszer már megtapasztalta, milyen az, amikor ebből a gyárból valami elillan. Azonban nem csak merkaptán van a tartályokban. Klór és foszgén is van bent, és egyik vegyi anyag semlegesítésére sincs semmilyen védelmi infrastruktúra a protestálók szerint.

Három nap türelmi időt adtak a dolgozók

Tíz óra körülre harmincan voltak, de a szervezők szerint a teljes létszám akár hetven fő is lehet napközben. A sztrájkot addig tervezik folytatni, ameddig a felszámoló nem reagál és a bérek meg nem érkeznek. Akik még dolgoznak a telephelyen, ők április 20-ig várnak. Ha addig nem kapnak még egyhavi bért, abbahagyják a gyár őrzését és felügyeletét. Nem mintha bármi papírjuk lenne arról, hogy végezhetnek őrzési feladatot.

Nincs arról papírom, hogy én turkálhatnék bárkinek a kocsijában, hogy mit hoz be vagy mit visz ki

– fogalmazott egyikük, aki szintén távozni akar, ha nem kap még legalább egyhavi bért.

A kérdés, hogy utána mi lesz, ott lebeg a napsütésben, a dombok zöld hátterével, a teljes csöndben, amit csak az egymásnak suttogó, most már félig tréfálkozó, félig feszengő dolgozók hangja tör meg.

Nem azt mondom, hogy baj lesz. De ha baj lesz, itt senki nem lesz, aki csinálni tudna bármit

– mondja végül az egyik volt műszakvezető, és visszasétál a bódéhoz. A portabódé ajtaja becsukódik mögötte. A sorompó mozdulatlan.

Kerestük kérdéseinkkel a Shiva Pharmachem Ltd.-t és a BS Gran Consulting Kft.-t, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságának tájékoztatása után – miszerint a vízügyi és vízvédelmi, a tűzvédelmi, valamint a veszélyes üzemek engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos hatósági és szakhatósági hatásköröket 2024. október 1-je óta nem a katasztrófavédelem gyakorolja –, megkerestük az illetékes kormányhivatalt is. Amennyiben kérdéseinkre válaszolnak, cikkünket frissítjük.

(Borítókép: Éhségsztrájk a sajóbábonyi növényvédőszer-gyárban 2026. április 17-én. Fotó: Tövissi Bence / Index) 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!