Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke interjút készített a HVG-nek, miután a választási kampány végeztével úgy érezte, hogy most már szabadabban nyilvánulhat meg politikai szempontból.
Arra a kérdésre, hogy lett volna ok szót emelnie, mert a kormány, többek között, az energiainfrastruktúra katonai védelmét is a kampány részeként használta fel, Böröndi elmondta, hogy a kampányidőszak alatt a haderő több szereplő által is politikai diskurzusba került. Ez a helyzet hátrányosan hatott a nemzeti haderő állampolgári megítélésére, ami a szokásos kereteken kívül esik, és emellett rontotta a belső kohéziót is.
Magyar Péter nem említette Böröndit a leváltandó állami vezetők között, de a kormányváltások gyakran érintik a vezérkari főnöki posztot; a Tisza Párt az elődjét, Ruszin-Szendi Romuluszt jelöli a honvédelmi minisztérium vezetésére. Böröndi úgy véli, hogy a munkája és teljesítménye alapján kellene értékelni, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pozíciójáról a politikai vezetés dönt, és tisztában van azzal, hogy nem irányítja a saját sorsát.
A csádi misszióval kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy már átfogó, összkormányzati együttműködés keretében vizsgálták az afrikai szerepvállalás lehetőségét, amelynek egy katonai vonatkozása is volt, amikor 2023 áprilisában kinevezték vezérkari főnökké. Hozzátette, hogy több ország, köztük Csád, mint lehetséges helyszín felmerült.
Böröndi említette, hogy a Csádra vonatkozó elképzelések teljesen másképp alakultak, mivel a francia hadsereg még a térségben tartózkodott, így a misszió egy megbízható NATO-szövetséggel együttműködve valósulhatott volna meg. (A franciák és amerikaiak azonban 2024-ben kivonultak a száhel-övezeti országból.)
Orbán Gáspár százados, aki részt vett egy kormányzati tervezőcsoportban, szakemberek és tisztek között, nem vezette a csoportot, ezt Böröndi úgy véli, hogy erőteljes túlzás. (Orbán egyébként tavaly szeptemberben benyújtotta leszerelési kérelmét, és mostanában távozik a Honvédségtől.)
Forrás 24.hu
