Az év első három hónapjában nem hozott kegyelmi döntést Sulyok Tamás, az első negyedévben sem elutasító, sem jóváhagyó határozatot sem hozott a köztársasági elnök − közölte a HVG közérdekű adatigénylésére a Sándor-palota, viszont azt már nem tették hozzá, hogy ez alatt az idő alatt mennyi kérvény jött össze.
Ilyen esetre utoljára két évvel ezelőtt volt példa, amikor Novák Katalin nem döntött a kegyelmi kérvényekről 2024 elején. Márciustól pedig már nem volt lehetősége rá, hiszen belebukott a K. Endrének adott kegyelmi botrányba, és lemondott. Sulyok Tamás pedig abban az évben egészen nyár közepéig tolta maga előtt a kérvényeket, amelyet megtehetett, ugyanis törvényi előírás arra, mennyi idő alatt kell döntést hoznia ilyen ügyekben a köztársasági elnöknek.
Abban az évben végül 10 hónap alatt 680 kegyelmi kérvényből végül egyet sem hagyott jóvá, de 2025-ben sem volt sokkal engedékenyebb, májusig 69 kérvényt utasított el. Ilyenre korábban nem volt precedens a rendszerváltás óta eltelt években. Csaknem egy évvel korábban azonban Sulyok Tamás négy esetet bírált el pozitívan, azonban az év második felében már ugyanolyan szigort alkalmazott.
A 2026-os évet tekintve még nem tudni, hogy lesz-e lehetősége nyár elejéig jóváhagyni kegyelmi kérvényeket, mivel Magyar Péter leendő miniszterelnök már lemondásra szólította fel az államfőt, és május 31-ig adott ultimátumot neki, különben jogi eszközökkel kényszeríti ki, hogy távozzon hivatalából. Ugyanakkor petíció indult, hogy Sulyok Tamás töltse ki mandátumát, és ne engedjen a nyomásnak.
Többféle kegyelmet is gyakorolhat az államfő
A köztársasági elnök alapvetően háromféle kegyelmet adhat: eljárásit, végrehajtásit és mentesítésit. Az elsőre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód, a másodikat az ítélet jogerőssé válása után lehet benyújtani, míg a harmadikkal a büntetett előítéletet lehet „eltörölni”
Az államfő döntése viszont csak akkor lép életbe, ha az igazságügyi miniszter is ellenjegyzi, ezt azonban Varga Judit bukása után a Fidesz javaslatára a parlament eltörölte. A kegyelmi eljárások közé tartozik az amnesztia is, erről azonban az Országgyűlés dönt, és kisebb súlyú bűncselekmények esetére terjed ki.
A feltételes szabadságra bocsátásból kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltekre speciális, kötelező kegyelmi eljárás vonatkozik. Ez az Orbán-kormány által bevezetett tényleges életfogytiglani szabadságvesztéshez kapcsolódik, és ilyenkor az elítéltről negyven, szabadságvesztésben letöltött év után egy eseti kegyelmi tanács javaslatával felterjesztett kegyelmi kérvény alapján dönt az államfő. Elutasítás esetén ezt az eljárást a továbbiakban kétévente meg kell ismételni.
(Borítókép: Sulyok Tamás 2025. március 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
