Vitézy Dávidról a legfontosabb életrajzi adat az, hogy tizenöt éves volt, amikor alapító tagja lett a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesületnek, és huszonöt, amikor kinevezték a frissen megalapított Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójává. E két évszám között bekamerázott buszokról, füves villamospályákról, éjszakai buszvonalakról szóló javaslatokat készített, menetrendet vezetett otthon, és a buszokon a sofőrökkel beszélgetett, amint azt az életrajzi oldalán is maga nyíltan vállalja. A saját megfogalmazásában „a gyerekkori hobbi hamar szenvedéllyé és hivatássá vált”.
Április 24-én Magyar Péter bejelentette, hogy Vitézy Dávid lesz a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere.
„Vitézy Dávidot azzal a feladattal bíztam meg, hogy vezesse ki a MÁV-ot ebből a káoszból, kezdje meg a Tisza közlekedési és városfejlesztési programjának végrehajtását, és a rendszerváltás nyomán visszaszerzett uniós források segítségével indítsa útjára a magyar vasút és közlekedés Baross Gábor vasminisztert követő második aranykorát” – fogalmazott a leendő miniszterelnök, a bejelentésében Lázár János „magyar vasút utasai és dolgozói ellen elkövetett rombolását” is szóba hozva.
Egy család a politika és a film világából
Vitézy Dávid 1985-ben született Budapesten. Az apja Vitézy László Kossuth-díjas filmrendező, édesanyja Hankiss Ágnes pszichológus, író, volt fideszes európai parlamenti képviselő. Anyai nagyapja Erdős Péter jogász, popmenedzser, a szocialista könnyűzene évtizedekig meghatározó alakja, aki az 1960–70-es években a magyar popzenei élet egyik kulcsszereplője volt. Az egyik apai nagybátyja Vitézy Tamás üzletember. Féltestvére, Vitézy Zsófia apai ágon a Budapesti Fesztiválközpont volt ügyvezető igazgatója, jelenleg a Brüsszeli Magyar Intézet vezetője – anyai ágon ő Orbán Viktor unokatestvére.
A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közgazdász diplomát, városfejlesztésre specializálódott. A közlekedési aktivista évei alatt (2000–2010) a VEKE elnökségének tagja, majd szóvivője volt. Nevéhez kötik többek között a 41-es villamosvonal megmentését és az éjszakai buszhálózat átszervezését. Huszonegy évesen a BKV felügyelőbizottsági tagja lett.
A BKK-korszak
Tarlós István fideszes főpolgármester 2010 novemberében kinevezte az újonnan létrehozott Budapesti Közlekedési Központ élére. Vitézy akkor huszonöt éves volt. A BKK feladata a fővárosi tömegközlekedés, a gyalogos- és kerékpáros-közlekedés, az útkezelés, a parkolás, a taxiszolgáltatás szabályozása, valamint az uniós közlekedési projektek végrehajtása lett – 1800 munkatárssal, az FKF-ből, a BKV-ből és más fővárosi cégekből átvett kollégákkal.
Négy év alatt a BKK elkészíttette a Balázs Mór-tervet, lecserélte a régi szovjet Ikarusokat (Vitézy saját szóhasználatával „a kohószökevény budapesti buszokat”), beindította a MOL BuBi-t több mint ezer biciklivel, kiépítette a budai fonódó villamoshálózatot, füves pályákat kapott az 1-es és a 3-as villamos. Befejezték a 4-es metró építését. Bevezette a FUTÁR utastájékoztató rendszert és 250 új jegyautomatát. A jegybevétel négy év alatt húsz százalékkal nőtt, miközben a bérletek ára tíz százalékkal csökkent.
A 2013-as taxirendelet az egységes sárga színnel és a kötelező bankkártyás fizetéssel az egész magyar taxiszakmát átalakította.
Tarlós 2014-es újraválasztása után Vitézynek mennie kellett – 2014. december 3-án leváltották. Tarlós akkori indoklása szerint a BKK „túlméretezett, a közgyűléstől függetlenedő, önjáró céggé” vált, Vitézyre pedig iróniával úgy utalt, mint „fiatal, elnyomott zsenire és egyszemélyes ötletgazda-legendára”, akivel a személyisége miatt „szinte lehetetlen együtt dolgozni”. Vitézy ezt élete egyik nagy töréseként élte meg – a közelmúltban erről is beszélt, amikor az M3-as metró orosz szerelvényeinek beszerzését hozta fel példaként a kormányzati és az orosz befolyás működésére, szerinte Tarlós akkor kormányzati nyomás alatt állt, és ez is közrejátszott a menesztésében.
A Lázár-szakítás
A BKK után miniszteri biztos volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (2015), majd 2016-tól 2022-ig főigazgató a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnál, amelynek teljes újjáépítését vezette a Kőbánya-kertvárosi Északi Járműjavító területén. 2022-ben a Budapest Fejlesztési Központ, majd annak jogutódja, a Nemzeti Közlekedési Központ megbízott vezérigazgatója lett. 2022 májusában közlekedési államtitkárrá nevezte ki a negyedik Orbán-kormány.
Közlekedési államtitkárként pár hónapig maradt. A kormányátalakítás során a teljes közlekedési portfólió Lázár János új Építési és Közlekedési Minisztériumába került, amiben Vitézy már nem volt hajlandó részt venni. A kettejük közti szakítás 2022 őszén nyílt vitává vált, és az elmúlt három évben Vitézy Facebookon gyakorlatilag folyamatosan üzengetett Lázárnak (és Lázár is üzengetett neki).
A legélesebben a vasút helyzete, a MÁV-állapot, a KTI-átszervezések, a megszüntetett vasútvonalak és a budapesti nagyberuházások (az északi vasúti híd, a Rákosrendező fejlesztése) miatt.
A 2024-es főpolgármester-választás
2024 márciusában jelentette be, hogy elindul a főpolgármester-választáson, az LMP és a Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület közös jelöltjeként. A kampányát egy ötperces videóval kezdte, amelyben öt problémát sorolt fel, és amelyben Karácsony Gergely főpolgármestert azzal vádolta, hogy a körúton túli Budapestet magára hagyta. A Fidesz jelöltje, Szentkirályi Alexandra a szavazás előtti utolsó hét péntekén visszalépett és Vitézyt támogatta.
A június 9-i eredmény szerint Karácsony 324 szavazattal győzött.
Ami ezután történt, az a magyar választási jog egyik új fejezete volt. Az újraszámlálást Vitézy kezdeményezte: az érvénytelen szavazatok tömeges, rekordot döntő száma miatt (csaknem 25 ezer) joggal lehetett arra gyanakodni, hogy hibák történtek. A június 14-i első újraszámlálásnál Karácsony előnye 41 szavazatra csökkent. Vitézy ezt a Kúrián, majd az Alkotmánybíróságon megtámadta. Az Ab megsemmisítette a kúriai döntést, és az összes közel 800 ezer érvényes szavazat újraszámolását is elrendelte. Az újabb, három napig tartó újraszámláláson Karácsony 293 szavazattal nyert – Vitézy még az NVB kihirdetése előtt gratulált neki. Bekerült a Fővárosi Közgyűlésbe, ahol azóta a Podmaniczky-frakció vezetője és a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke.
A tárca
A közlekedési és beruházási minisztérium a Tisza-kormány 16 tárcás szerkezetében önálló közlekedési szakminisztériumként fog működni – a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium közvetlen jogutódjaként, de az építésügyi részt leválasztva. A feladatkörbe a vasút és a MÁV, az úthálózat, az Airport City, a pályaudvari fejlesztések, valamint az uniós forrásokból finanszírozott nagyberuházások tartoznak majd. Vitézy által sokszor elmondott célok közül a nyilvánvalók: a vasúti menetrend és a szerelvénypark helyreállítása, a MÁV vezetésének átalakítása, a budapesti vasúti gyűrű (a Déli, Nyugati, Keleti átjárhatósága), a külvárosi HÉV-vonalak felújítása, a rákosrendezői fejlesztési terület új kezelése, és a több évtizede tervezett, de el nem indított 5-ös metró.
Egy olyan politikus kapja meg a közlekedési tárcát, aki egész életében pontosan ezen a területen dolgozott. A Magyar Péter-bejelentés a „Baross Gábor vasminisztert követő második aranykort” említette céljaként. Baross Gábor 1889 és 1892 között volt közmunka- és közlekedésügyi miniszter, a magyar államvasút megszervezője, a zónatarifa-rendszer bevezetője. Nem szerény hasonlat.
A Tisza Párt egyre több miniszterjelöltjét nevezi meg. A leendő kormány tagjairól szóló eddigi cikkeinket ide kattintva olvashatják.
(Borítókép: Vitézy Dávid 2025. december 1-jén. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
