Tisza-modell: Új korszak, Fidesznek egyetlen esélye.

Az új kormány felállítása már körvonalazódik, a Tisza Párt szerkezeti átalakításokkal és kulcspozíciók újraszervezésével készül a hatalom átvételére. Az elemző szerint mindeközben a Fidesz–KDNP súlyos veresége miatt kiszolgáltatott helyzetbe került, és a teljes „Fidesz-világ” jövője is kérdésessé vált. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

A Pillanatkép állandó politikai elemzőjét, Nagy Attila Tibort a Fidesz jelenlegi helyzetéről és várható mozgásteréről kérdeztük. A kormánypárti oldalon sorra jelennek meg az eredményt értékelő megszólalások, önkritikus hangokkal és esetenként Orbán Viktor személyét érintő bírálatokkal, amelyekből a párt belső állapotára és lehetséges irányváltására is következtetni lehet. Arról is szó volt, hogy a formálódó Tisza-kormány szerkezetéről és személyi összetételéről már számos konkrétum ismert, ezek alapján pedig körvonalazódik az új hatalmi működés logikája.

Elveszett kétharmad, fogyó erő: nehéz időszaka jön a Fidesznek

Nagy Attila Tibor szerint világosan látszik, hogy a Fidesz a választás eredménye nyomán válságba került, és most számos negatív következménnyel kénytelen szembesülni. A Fidesz–KDNP a mandátumai jelentős részét elvesztette: az eddigi 135 helyett mindössze 52 képviselői helyet tarthatott meg.

Ez azt jelenti, hogy a hatalomból most távozó kormánypárti szövetség az Országgyűlés tagjainak egyharmadát sem éri el, vagyis nem lesz képes megakadályozni az Alaptörvény módosítását és a sarkalatos törvények elfogadását. Korábban láthattunk példát arra, hogy a kormányoldal a szintén kétharmados többséghez kötött parlamenti házszabályokat az ellenzék kárára módosította; hasonló hátrány az ellenzéki Fidesz- és KDNP-frakciót is érheti majd.

Az elemző rámutatott: a tizenhat éven át kormányzó Fidesz–KDNP most kiszolgáltatott helyzetbe kerül a kétharmados parlamenti arányt meghaladó Tisza Párttal szemben, és legfeljebb az íratlan demokratikus normák, a jóízlés, az önkorlátozás, valamint a társadalmi hangulat jelenthetnek korlátot a jelentős többséggel rendelkező kormánypárt számára az ellenfél mozgásterének szűkítésében.

A jóval kisebb frakció azt is jelenti, hogy Orbán Viktor innentől kezdve lényegesen kevesebb lehetőséget, karrierutat és megélhetési perspektívát tud felkínálni. Számos eddigi kormánypárti képviselő kénytelen búcsút venni az Országgyűléstől, és a Fidesz–KDNP jóval kevesebb szakértőt tud majd alkalmazni.

A kormányváltás az állam irányításának elvesztésével is jár, így a Fidesz a továbbiakban nem tud minisztériumi vezetői, helyettesi vagy a területi közigazgatási szervekhez kötődő vezetői pozíciókat kínálni. Emellett megszűnik a lehetősége arra is, hogy befolyásolja az iskolaigazgatók, illetve más állami intézmények és vállalatok vezetőinek kinevezését.

„A súlyos választási vereség a kormányzati hatalom elvesztésével jár, ez viszont kedvezőtlenül érinti a Fidesz eddigi háttérbirodalmát is” – hívta fel a figyelmet Nagy Attila Tibor.

A Fidesz-közeli intézményrendszer – például az MCC, az Alapjogokért Központ, a Nézőpont, a Batthyány Lajos Alapítvány, az Oeconomus és a Megafon – valamint a hozzá kapcsolódó média- és sajtóbirodalom eddig közvetlen vagy közvetett állami, kormányzati támogatásban és megrendelésekben részesült, vagy legalábbis kedvező közeg vette körül. Magyar Péter miniszterelnökké választásával azonban ennek vége szakad, az általa vezetett kormány aligha fogja segíteni politikai ellenfele háttérintézményeit.

Magyar Péter még kormányra sem került, de máris nehéz helyzetbe kívánja hozni az MCC-t. A Mol vezetőjével folytatott tárgyaláson elérte az MCC-nek járó osztalék kifizetésének elhalasztását. Nyilvánvaló, hogy karcsúsításra, de legalábbis érdemi átalakításra lesz szükség, ha a rendelkezésre álló források csökkennek. Az elbocsátások már megkezdődtek, és kérdés, mikor érnek véget. Most derül ki, hogy a Fidesz-közeli nagyvállalkozók szolidaritást mutatnak-e a párttal és az intézményrendszerrel, vagy inkább háttérbe vonulnak, esetleg átállnak a Tiszához

– fogalmazott az elemző.

Veszélybe került az egész Fidesz-világ

Nagy Attila Tibor hangsúlyozta, hogy a vereség mértéke nemcsak azért súlyos, mert a Fidesz listán mintegy 900 ezer szavazattal kapott kevesebbet a Tisza listájánál, vagy mert az április 12-i választáson a mandátumok nagy részét elveszítette. Úgy látja, az egész „Fidesz-világ” fenntarthatósága került veszélybe, és kérdés, hogy marad-e elegendő ereje ahhoz, hogy a következő választáson ismét nagy pártként térjen vissza a hatalomba.

Az elemző szerint alapvető változásokra van szükség, ugyanakkor erősen kérdéses, hogy erre az az Orbán Viktor a legalkalmasabb-e, aki ilyen súlyos vereségbe vezette a pártját.

A választás egyik tanulsága, hogy a Fidesz elutasítottsága a fiatalok körében döbbenetesen magas, de a középkorúak között is alacsony a támogatottsága. Ha a pártot nem sikerül megújítani, és nem tud választói utánpótlást biztosítani a fiatalabb és a középkorú korosztályokban, akkor hosszabb távon fennáll a veszély, hogy a Fidesz az idős, nyugdíjas szavazók pártjává válik. Körükben ugyanakkor ketyeg a biológiai óra, így a párt szavazótábora egyre szűkülhet, miközben az ellenzéki oldalon új pártok jelenhetnek meg, amelyeket nem terhelnek a korábbi kormányzati évek. Nem lesz könnyű az egyre idősödő Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval megszólítani a fiatalabb szavazókat, és nem csak az életkoruk miatt.

Nagy Attila Tibor úgy véli, hogy a fiatalok számára a Fidesz idősebb politikusainak szóhasználata és nyelvezete idegen és merev, világlátásuk pedig kulturálisan is eltérő. Amit a Fidesz és köre „genderőrületnek” tart, az számukra nem jelent valós veszélyt, viszont sokkal inkább foglalkoztatja őket a lakhatás, a pályakezdés és a családalapítás nehézsége. Orbánék „Brüsszel-ellenessége” sem népszerű körükben, egyszerre tartják magukat európai és magyar polgároknak, és nem akarnak választani a kettő között.

Mindebből az elemző szerint az következik, hogy a Fidesz politikájának tartalmi felülvizsgálatára is szükség lehet. Csakhogy az eddigi fideszes megszólalók – politikusok és Fidesz-közeli szereplők – többsége nem tartja kívánatosnak Orbán Viktor pártelnök távozását. Eddig egyedül Király Nóra, egykori csepeli képviselőjelölt vetette fel, hogy Orbánnak egy ilyen súlyos választási vereség után fel kellene ajánlania a lemondását.

„Az eddigi folyamatok arra utalnak, hogy Orbán Viktor ugyan hamarosan távozik a miniszterelnöki tisztségéből, de a pártelnöki pozíciójához ragaszkodik. Sőt, maga kíván a párt élére állni, és a politikai közösség megújulását is ő irányítaná, annak ellenére, hogy a vereségért elsősorban őt terheli a felelősség. A Fidesz–KDNP új Országgyűlésbe bejutott 52 képviselője közül egyeseket le akar cserélni, pontosabban arra kérne listán bejutott képviselőket, hogy ne vegyék fel a mandátumukat. Ezzel azonban máris újabb feszültséget kelt a pártjában” – vélekedett az elemző.

A struktúra változik, a problémák nem tűnnek el maguktól

Nagy Attila Tibor szerint nem érhette nagy meglepetés a közvéleményt a formálódó új kormány szerkezetét illetően. Magyar Péter az elmúlt két évben számos fórumon ígéretet tett az oktatásért és az egészségügyért felelős önálló minisztériumok felállítására, így a Tisza Párt részben visszatérne a 2010 előtti kormányzati struktúrához. Ezzel egyúttal szakít a 2010 és 2026 közötti Orbán-rendszer csúcsminisztériumi modelljével, amelynek keretében előbb az Emberi Erőforrások Minisztériumába, majd a Belügyminisztériumba vonták össze az egészségügyet, az oktatást és a szociális ágazatot.

A most távozó kormányfő abból indult ki, hogy a nagy ellátórendszerek politikai képviselői ne a kormányüléseken érvényesítsék a különböző anyagi igényeiket, hanem ezeket egy minisztériumon belül rendezzék. Ezzel szemben a jövendő Magyar Péter vezette kormány az oktatásért és az egészségügyért felelős önálló minisztériumok felállításával a területek fontosságát hangsúlyozná. Ez azonban önmagában nem csodaszer. Attól, hogy az ágazatok képviselete az eddigi államtitkári szintről miniszteri rangra emelkedik, még nem oldódnak meg a problémák. Ehhez több forrásra és a jelenleginél hatékonyabb működésre van szükség

– emelte ki az elemző.

Felidézte, hogy Rubovszky Rita jelölésének – eddig meg nem erősített – híre felszisszenést váltott ki a Tisza Pártot támogató progresszív, liberális influenszerek körében, mert ebben az egyházi befolyás fennmaradását látják az oktatásban.

Magyar Péter azonban egyértelművé tette: nem örül annak, hogy olyan véleményvezérek – akik nem jelöltették magukat politikusnak, és így nem vállaltak politikai felelősséget sem –, kívülről próbálják megszabni, kiből lehet oktatási miniszter.

A miniszterelnök a diszkrecionális jogára hivatkozott jövendőbeli kormányának összeállításakor, vagyis azt a harminchat éve tartó, közjogilag is alátámasztott gyakorlatot erősítette meg, amely szerint Magyarországon a köztársasági elnöknek csupán „pecsétnyomó” szerepe van a kormánytagok kinevezésekor, a tényleges döntést pedig a miniszterelnök hozza meg.

Magyar Péter ezzel azt üzente, hogy a kormányzati személyzeti döntéseket magának tartja fenn, és azon nem kíván osztozni sem Pankotai Lilivel, sem más megmondóemberekkel.

„Független elemzőből” kulcsember a Tisza-kormányban

Nagy Attila Tibor szerint a legérdekesebb személyi döntés eddig Ruff Bálint jelölése a Miniszterelnökség élére. Ez azt jelzi, hogy az új Tisza-kormányban kiemelt szerepet kap a kommunikáció és a választók meggyőzése, hiszen Ruff kommunikációs tanácsadással is foglalkozott. Jogász végzettsége lehetővé teheti, hogy elméletben átlássa a szerteágazó kormányzati működést, ugyanakkor – a legtöbb tiszás politikushoz hasonlóan – ő sem rendelkezik kormányzati tapasztalattal, nem volt korábban miniszter vagy államtitkár.

„A Miniszterelnökséget vezető miniszteri tisztség kiemelkedő bizalmi poszt: neki kell koordinálnia a minisztériumok munkáját, és a miniszterelnök válláról levenni az operatív feladatok jelentős részét” – mutatott rá.

Az elemző megjegyezte: most, hogy Ruff Bálint kerül a miniszteri posztra, utólag más megvilágításba kerülhet a Partizánban végzett „független elemzői” tevékenysége, valamint a Tavaszi szél című politikai imázsfilmben való részvétele is.

„Mivel Magyar Péter őt kérte fel erre a kiemelkedően fontos miniszteri tisztségre, feltételezhető, hogy már korábban is a Tisza sikerének előmozdítása lebegett a szeme előtt, és ezt a jövendőbeli miniszterelnök annyira pozitívan értékelte, hogy az egyik legfontosabb munkatársi pozíciót kínálta fel neki” – jelentette ki Nagy Attila Tibor.

Ruff Bálint a Válasz Online-nak adott interjújában azt állította, hogy eredetileg a választás után tanácsadó céget akart alapítani, és a kampány során nem állt formális kapcsolatban a Tisza Párttal. Elmondása szerint a felkérést a választást követően kapta, ezután ült le egyeztetni Magyar Péterrel. Ugyanakkor egy másik válaszából kiderült, hogy Magyar Péter többször is megkérdezte a véleményét, vagyis a Partizán műsorában végzett elemzői munkája mellett volt kapcsolata a Tisza Párt elnökével. Gulyás Márton, a Partizán főszerkesztője a Telexnek azt írta: nem tudott arról, hogy Ruff Bálint a Tisza Pártnak dolgozott volna. Azt azonban hozzátette, hogy a Ruff-fal kötött szerződésük szigorúan szabályozta, és kizárta az elemző esetleges tanácsadói jogviszonyát a párttal vagy annak jelöltjeivel. A Magyar Péter és Ruff Bálint közötti találkozóról és a tárgyalás tényéről a nyilvánosságból értesült, miután napvilágot látott egy közös fotó róluk. A Partizánban ezután döntöttek arról, hogy befejezik a műsort, amelyben Ruff elemzett, és azonnali hatállyal megindították a vállalkozási szerződésük lezárását.

A Leporolt akták – Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!