Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány (Élvonal) pénteken délután közel háromórás háttérbeszélgetésen fogadta a sajtó képviselőit, hogy reagáljon az elmúlt napokban megjelent Telex cikkre, amit az Index is szemlézett .
A beszélgetésen Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, a kuratórium elnöke mellett Madaras Markó főigazgató és Kiss Gábor István kommunikációs igazgató vett részt. A fő kérdés az volt: miért maradt el a megállapodás a Hegyi Péter vezette Nemzeti Tudósképző Akadémiával (NTA), és mire fordította az alapítvány az első állami támogatási összeget.
„Nemhogy nem veszélyezteti, hanem garantálja a tehetséggondozást”
A 2023-as fizikai Nobel-díjas kutató szerint az Élvonal működését a vonatkozó jogszabály egyértelmű elvek mentén határozza meg: mérhető teljesítmény, átlátható működés, és egy unikális garancia:
„Ha az alapítvány nem a vállalt célokra használja a forrásokat, vagy nem éri el a vállalt és mérhető eredményeket, vissza kell fizetnie a támogatást”.
A professzor hangsúlyozta: „Az Élvonal nemhogy nem veszélyezteti, hanem a magyar történelemben első alkalommal, hosszú távon hivatott garantálni a tehetséggondozás támogatását, szemben az eddigi, évről évre történő finanszírozással.”
Elmondta, hogy még a világhírű Max Planck Társaság német kormánnyal kötött szerződésében sincs visszafizetési kötelezettség, az Élvonaléban igen.
A móri kőműves gyökerektől a stockholmi emelvényig
A Nobel-díjas fizikus a bevezetőben személyes megjegyzést is tett: egész életcélja, hogy másoknak meglegyen mindaz, ami az ő pályáját is segítette. Krausz Ferenc 1962-ben született Móron, egy munkás családban. Édesapja kőművesként, édesanyja gyári munkásként és takarítónőként dolgozott – a megélhetést a család kétkezi munkával teremtette elő. Ebben a közegben normál esetben nem az lett volna a pálya, hogy valakiből Nobel-díjas fizikus váljon. Az, hogy ez mégis megtörtént, Krausz elmondása szerint gyakorlatilag a móri tanárainak volt köszönhető.
A móri Radnóti Miklós Általános Iskolában „Kiss tanár úr” – akit a professzor Nobel-díja után is folyamatosan emleget – tartotta azokat a vasszigorral vezetett, látványos kísérletekkel tarkított fizikaórákat, amelyeken saját bevallása szerint ott és akkor eldőlt, hogy fizikus lesz belőle. A móri Táncsics Mihály Gimnáziumban Láng Hugó tanár úr folytatta a munkát, és Krausz hetente egyszer Mórról Székesfehérvárra is bejárt egy külön matematikafoglalkozásra.
A professzor saját példájával szokta alátámasztani, miért tartja a tanári hivatás megbecsülését központi kérdésnek: szerinte ha Kiss tanár úr nem lett volna, a legnagyobb valószínűséggel sosem lett volna belőle fizikus.
Éppen ez a tapasztalat magyarázza, hogy a pénteki beszélgetésen miért hangsúlyozta többször is:
a tehetséggondozás a tanárokon áll vagy bukik, és a forrásokat oda kell koncentrálni, ahol a tehetséggondozás valójában történik – vagyis az iskolákba.
Csakhogy rámutatott a rendszer hibáira is, egyes szervezetek hatékonytalanul bánnak a pénzzel.
Itt emelte ki újra az NTA-t. Az Élvonal Alapítvány értelmezése szerint az NTA által bemutatott adatok alapján 2026-ban hozzávetőlegesen 208 millió Ft kerül felhasználásra szakmai rendezvényekre, például a szegedi Pick Aréna bérlésére, amelyből az NTA 120 millió forintot az Élvonal Alapítvány által biztosított támogatásból tervez fedezni.
„A Pick Arénában lévő tűzijátékok még akkor is, hogyha Nobel-díjasok tartják, az nem tehetséggondozás” – fogalmazott.
Nyolc hónap egyeztetés, majd egyoldalú szakítás
Madaras Markó főigazgató kronológiai sorrendben ismertette az NTA-val folytatott egyeztetések menetét. Az Élvonal 2025 nyarán kezdte a tárgyalásokat, és az alapítvány koncepcionálisan a kezdetektől jelezte: nem támogatja az egyetemi szintre fókuszáló tehetséggondozási modellt.
Az alapítvány számításai szerint ugyanis az NTA programjában egy középiskolai diákra körülbelül 70 ezer forint, egy egyetemi hallgatóra viszont 4,356 millió forint jut évente – ez 62-szeres aránytalanság.
Az információk szerint egy egyetemi hallgató ösztöndíja 75 ezer forint havonta, azaz évi 900 ezer forint, így hallgatónként mintegy 3,5 millió forint felhasználása az alapítvány számára nem volt átlátható. Madaras arra is rámutatott: a diákok létszáma hónapról hónapra változott az NTA adatszolgáltatásában – 2025 augusztusában 3280, idén márciusban 5900, áprilisban pedig 5500 főt jelentettek.
2026. február 20-án az alapítvány 25 éves keretmegállapodást és 6 éves közfeladat-finanszírozási szerződést kötött a magyar állammal, amely rögzíti, hogy 2031 végéig 55 ezer főt kell elérniük a tehetséggondozási programokban, és 75 kiemelkedő kutatócsoportot kell elindítaniuk.
A március 24-i felügyelőbizottsági ülésen az Élvonal egy 8 hónapos, 666 millió forintos támogatást javasolt az NTA részére – a kért hiánypótlás azonban nem érkezett meg sem a kuratóriumi ülésig, sem az azt követő április 13-i személyes egyeztetésig.
Két nappal később, április 15-én Hegyi Péter továbbította az NTA kuratóriumának egyhangú határozatát: az akadémia a továbbiakban nem kíván együttműködni az alapítvánnyal.
Madaras kiemelte: az Élvonal végig nyitva tartotta az ajtót, Krausz Ferenc személyes kérésére még a kuratórium „egyebek” napirendi pontján keresztül is lehetővé tették volna a döntést, amennyiben megérkeznek a hiányzó adatok.
Az Index kérdésére, hogy mit jelent a Telex cikkében hivatkozott „belpolitikai helyzet” – amellyel Hegyi Péter szerint Krausz a kihátrálást indokolta –, a professzor úgy reagált: Hegyi Péter egy bizalmas levelezés részletét hozta nyilvánosságra az ő előzetes beleegyezése nélkül. Arra is utalt, hogy a további munkához a következő kormány támogatására is szükség lesz, és várja a meghívást egyeztetésre a kormány illetékesétől. Krausz szerint az ügy egyszerűen nem volt döntésre alkalmas állapotban, mert hiányoztak a transzparensen kért mérőszámok.
Krausz Ferenc: Fake news a Telex cikkében
A Telex rákérdezett arra, mit értett Krausz az egyik levelében szereplő „nagyberuházás” kifejezésen. A professzor leszögezte: szó sem volt arról, hogy a tehetséggondozási forrásokat a márciusban alapkőletételhez érkezett Frontiers Campus építésére csoportosítanák át, ahogy azt a Telex-cikkben sugallják.
Ez egy az egyben fake news, alaptalan rágalom – jogi lépéseket teszünk ez ügyben
– árulta el a Nobel-díjas kutató. Hozzátette: a közfeladat-finanszírozási szerződés szigorú jogi konstrukció, a célfeladatok közötti átjárhatóság kizárt, a tehetséggondozási sorról egyetlen forint sem csoportosítható át.
Az említett levélben arról írt, hogy az első állami utalás már az amúgy is megkezdett, sok milliárdos nagyberuházás folytatására sem elegendő.
Madaras megerősítette: az adott évben minden támogatási sornak megvan a saját, teljesítményalapú indikátora, és ha ezek nem teljesülnek, az alapítványnak visszafizetési kötelezettsége keletkezik a magyar állam felé.
Matfin Alapítvány – egy éve nem létezett, ma már 400 diákkal dolgozik
A háttérbeszélgetésen bemutatták az Élvonal egyik kiépült partnerségét: a Matfin Alapítvány égisze alatt matematikából, fizikából és informatikából zajló szakkörhálózatot, amely országos lefedettséggel közel 400 diákot ér el.
A teljes idei program költsége körülbelül 151 millió forint volt. Ezt az összeget az alapítvány vezetése összevetette az NTA költségvetésének azon tételével, amely szerint 2026-ban mintegy 208 millió forint kerülne szakmai rendezvényekre, ebből 120 millió forintot a szegedi Pick Arénában tartott eseményre szántak. Krausz szerint a forrásokat az iskolákba kell koncentrálni, „nem pedig Pick Arénában tűzijátékokra”.
A szervezők egy kisfilmet is levetítettek a Balatonszemesen zajló matematikai olimpiai iskoláról, ahol a válogatóverseny előtt készítik fel a diákokat. Az Élvonal definíciója szerint „aktív diák” az, aki szeptembertől májusig a szakköri alkalmak legalább 70 százalékán részt vesz – az alapítvány szerint pontosan ez az a mérhetőség, ami az NTA adatszolgáltatásából hiányzott.
Krausz Ferenc a mérhető teljesítményben hisz
Krausz Ferenc a beszélgetés során többször visszatért a tudományos mércéhez. Szerinte a teljesítmény csak akkor értelmezhető, ha mérhető – és nem ismer olyan erőt, amely ezt a meggyőződését megváltoztathatná.
A professzor bejelentette: az új helyzetben „tehetséggondozás 2.0” címmel egy új korszakot indít az alapítvány, amely a középiskolai fókuszt erősíti, a tanárok szerepét hangsúlyozza, és minden területen mérhető eredményeket kér számon.
A frissen bejelentett első „Frontiers Investigator” ösztöndíjas a nemzetközi hírű kutató, Roska Botond – akit a kuratórium tagjai, köztük Steve Chu és Randy Schekman Nobel-díjasok szerint bármelyik amerikai csúcsegyetem büszkén alkalmazna. Krausz szerint Roska a legesélyesebb magyar várományosa a következő természettudományos Nobel-díjnak. Lapunknak adott interjújában Palkovics László volt miniszter is őt jelölte meg a legesélyesebbnek a díjra.
Roska a vakság bizonyos formáinak gyógyítására irányuló, mitokondrium-átültetésen alapuló eljárásán dolgozik. Krausz szerint ez mutatja a kuratórium szakmai színvonalát: a támogatásokat olyan kutatók kapják, akikről a nemzetközi tudományos élet vezetői is elismeréssel szólnak.
Korábban bemutattunk egy másik, a középiskolások lemorzsolódását mérséklő, tanulmányi eredményeik javulását célzó kezdeményezést, a Tanítsunk Magyarországért Programot, amelyről György László kormánybiztos árult el részleteket. Cikkünket ide kattintva tudja elolvasni.
(Borítókép: Krausz Ferenc 2023. október 17-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Engedd, hogy ez a tematikus ünnepi kötet elkalauzoljon a december titkaihoz, a csendes készülődéshez és a fáradt ünnepi sóhajokhoz.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
