A Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért egy viszonylag új, állami hátterű közhasznú szervezet Magyarországon, amely az egészségügyhöz kapcsolódó finanszírozási döntéseket hoz – főleg olyan esetekben, amikor a rendszer „nem automatikusan” fizet.
Az alapítvány fő feladata, hogy méltányossági alapon támogasson egészségügyi kezeléseket és gyógyszereket, vagyis:
- olyan drága, ritka vagy nem támogatott gyógyszerekről dönt, amelyeket a TB nem finanszíroz automatikusan,
- egyedi kérelmek alapján határoz arról, hogy az adott beteg megkaphatja-e az állami támogatást,
- figyelembe veszi az orvosi bizonyítékokat, költséghatékonyságot és szolidaritási szempontokat.
A gyakorlatban ez azt jelenti, ha egy betegnek nagyon drága (például ritka betegséghez szükséges) gyógyszerre van szüksége, az orvos kérelmet ad be, és ez az alapítvány eldönti, hogy finanszírozzák-e.
Az alapítvány hatalmas pénzekről dönt: 2026-ban hozzávetőleg 47 milliárd forintos keretből gazdálkodik, és havonta akár 800–1000 kérelem is érkezik hozzájuk.
A Tisza-kormány leendő egészségügyi minisztere, Hegedűs Zsolt friss Facebook-bejegyzésében az életmentő gyógyszerek finanszírozásának hazai gyakorlatát vette górcső alá.
Hegedűs Zsolt górcső alá veszi az alapítványt, életekről döntenek
Az ortopéd sebész, aki tíz évig dolgozott a brit NHS-nél, és aki az „1001 orvos hálapénz nélkül” mozgalom egyik vezetője volt, a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért működése körüli problémákra hívta fel a figyelmet.
Mint fogalmazott, az alapítvány körül felmerülő kérdések nem pusztán politikai természetűek, hanem nagyon valós szakmai gondokról árulkodnak.
A miniszterjelölt szerint nem átlátható, milyen szempontok alapján születnek a döntések, késések és torlódások mutatkoznak az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálásánál, és nem egyértelmű, ki viseli a végső felelősséget.
Egy esetleges politikai átmenet szerinte tovább növelheti a bizonytalanságot. Hegedűs hangsúlyozta: a helyzet azért is súlyos, mert nem adminisztratív ügyekről van szó, hanem sokszor életmentő terápiákról. Ahogy fogalmazott:
„Az életmentő gyógyszerekről szóló döntések nem lehetnek »fekete dobozban«.”
A miniszterjelölt szerint a kérdés ma egyre élesebben merül fel Magyarországon: hogyan dől el, ki jut hozzá egy-egy drága, sokszor életmentő kezeléshez. Ez nemcsak finanszírozási ügy, hanem szakmai, etikai és bizalmi kérdés is.
Brit átláthatóság, német szerepmegosztás – mit lehet tanulni külföldről?
A leendő miniszter a nemzetközi gyakorlatok adaptálását javasolja, de hangsúlyozta, hogy egy az egyben egyik modell sem ültethető át a hazai viszonyok közé.
- A brit NICE-modellből az átláthatóságot emelte ki: a nyilvános döntési kritériumokat, az egységes módszertant és az érthető, publikus indoklásokat.
- A német rendszerből pedig a szerepek szétválasztását: ott az egyik egység tudományos-szakmai értékelést végez, a másik társadalmi, pénzügyi és etikai szempontok alapján hozza meg a végső döntést.
Hegedűs ugyanakkor fontosnak tartotta hozzátenni, hogy más országok modelljeit nem lehet egy az egyben átvenni. Az Egyesült Királyságban nagyobb a költségvetés, Németországban decentralizáltabb és erősebb biztosítói rendszer működik, Svédországban magasabb az intézményi bizalom, Kanadában pedig más a politikai és társadalmi kultúra.
Magyarországon ezzel szemben kisebbek a források, és jelenleg alacsonyabb az intézményi bizalom.
Éppen ezért – érvelt – nem gigantikus új rendszert kellene építeni, hanem egy kisebb, de tisztább, követhetőbb és számonkérhetőbb modellt. Egy működőképes magyar verzió szerinte egy „mini-hibrid modell” lehetne.
Átalakítják az alapítvány struktúráját
A Hegedűs által felvázolt elképzelés szerint egy kis, erős szakmai értékelő egységre lenne szükség, német mintára, valamint egy döntéshozó testületre, amelyben jelen van orvos, egészségügyi közgazdász, bioetikus és betegképviselő is.
Kötelező elemként említette a nyilvános összefoglalókat minden döntésről – brit minta alapján –, valamint a világos etikai alapelveket svéd minta szerint. Az etikai keretrendszert kulcskérdésnek nevezte.
Hangsúlyozta, hogy tipikusan négy szempont között kell egyensúlyozni:
- az igazságosság (ki kap előbb),
- a szükség (ki van rosszabb állapotban),
- a hatásosság (kinél működik jobban),
- valamint a költséghatékonyság között.
Mint fogalmazott, „nincs »tökéletesen igazságos« döntés – csak vállalt, következetesen alkalmazott elvek”. Az alapítvány ügye az elmúlt hónapokban többször került reflektorfénybe, miután a szervezetet érintő strukturális problémák, lassú elbírálási folyamatok és átláthatósági kérdések is felmerültek. A leendő miniszter szerint a működéshez ennél lényegesen tisztább kereteket kell teremteni.
Az indoklás hiánya legalább olyan fájdalmas, mint maga az elutasítás
Hegedűs külön kitért a betegekkel folytatott kommunikáció jelentőségére. Szerinte legalább olyan fontos a korrekt tájékoztatás, mint maga a döntés: érthető kommunikáció a betegek felé, elutasítás esetén világos indoklás, valódi fellebbezési lehetőség.
Sokszor nem maga a döntés a legfájóbb, hanem az, hogy az érintettek nem értik, miért született
– fogalmazott a leendő egészségügyi miniszter. Rámutatott: az életmentő kezelésekről szóló döntéseknél nemcsak az számít, mi a döntés, hanem az is, ki hozza meg, milyen szakmai-etikai elvek alapján, mennyire függetlenül, és elmagyarázzák-e érthetően az érintetteknek. Ez szerinte a minimum egy szakmai és etikai döntéshozatalban.
Hegedűs az átláthatóság megteremtését az egészségügyi reform egyik kulcspontjának tartja, korábban már bejelentette a kórházi arcfelismerő rendszerek leszerelését és aCovid-járvány alatti közbeszerzések független szakértői vizsgálatát is.
Az alapítvány átalakítása így a tervezett egészségügyi reformcsomag újabb fontos eleme lehet. A leendő miniszter zárásként közölte: a kormányalakítás után kiemelten foglalkoznak az alapítvány strukturális átalakításával, valamint a szakmai és etikai döntéshozatal megnyugtató alapokra helyezésével – a nemzetközi jó gyakorlatok adaptálásával.
(Borítókép: Hegedűs Zsolt. Fotó: Hegedűs Zsolt / Facebook)
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
