Magyar Péter az elmúlt időszakban többször is lemondásra szólította fel Sulyok Tamást. A leendő miniszterelnök legutóbb határidőt is szabott: ha az Országgyűlés Fidesz–KDNP-s többsége által megválasztott köztársasági elnök május 31-ig nem távozik önként tisztségéből, akkor a Tisza él a választáson kapott felhatalmazással és a jogi lehetőséggel az elmozdítása érdekében.
Hack Péter lapunknak leszögezte, az önként történő távozás az elnök döntésétől függ. „Ha az a kérdés, hogy van-e közjogi indok az elnök lemondására, akkor azt válaszolom, hogy én nem látok ilyen közjogi indokot. Mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy a vita nem Sulyok Tamás személyéről szól, hanem a köztársasági elnöki intézményről. Arról, hogy az 1989. október 23-a óta működő közjogi berendezkedésünkben milyen helyet foglal el a köztársasági elnök” – hangsúlyozta a jogtudós.
Az ELTE emeritus professzora lényeges szempontnak tartja, hogy
az elmúlt 16 évben, a Fidesz több esetben visszaélt a parlamenti szupertöbbségével és a közjogi rendszert politikai előnyök reményében úgy változtatta meg, hogy azzal gyengítette a független hatalmi ágak szerepét. Ez történt az Alkotmánybíróság, és a bírósági szervezetrendszer igazgatása esetén is, ahol a függetlenség garanciái gyengültek, bár szerintem a bíróságok az elmúlt tizenhat évben is függetlenek maradtak.
A köztársasági elnöki rendszer tekintetében viszont az Alaptörvény sem az elnök megválasztásának eljárásában, sem az elnök jogköreiben, sem a megbízatása megszűnésének kérdésében nem változtatott a korábbi szabályokon. Az Alaptörvény megőrizte az 1989–1990-es Alkotmány megoldását, tehát az elnöki pozíciót közjogi legitimációval támasztotta alá, és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kizárta az elnök politikai felelősségét.
Hack Péter felsorolta, mit rögzít az Alaptörvény:: „Az »elnök személye sérthetetlen«. Az elnök az Országgyűlésben nem interpellálható, nem lehet vele kapcsolatban bizalmatlansági indítványt beterjeszteni, és az Országgyűlésnek nincs joga arra, hogy leváltsa az elnököt, a hivataltól megfosztást az Országgyűlés kétharmados kezdeményezésére az Alkotmánybíróság kétharmadának szavazatával lehet csak megtenni.”
Ezek 1989 óta létező szabályok, amikhez a Fidesz nem nyúlt hozzá az elmúlt tizenhat évben. Tehát ebben a körben nem merül fel az, hogy a Fidesz által létrehozott nem jogállami megoldást egy jogállami megoldással kellene felváltani
– mondta Hack Péter.
Az Alkotmánybíróságnál viszont más a helyzet, az alkotmánybírók választásának szabályai változtak, a jelenlegi tagokról pedig az elmúlt tizenhat évben a Fidesz–KDNP-s parlamenti többség úgy döntött, hogy az ellenzéknek nem volt érdemi beleszólása a folyamatba. Az államfő elmozdításához – ahogy fent rögzítettük –, a parlamenti többségnek szüksége lehet az Alkotmánybíróság ugyanolyan irányú döntésére is.
Hack Péter szerint ez az érv akkor lenne helytálló, „ha az elmozdítást szorgalmazók a létező szabályok alapján elindítanák a megfosztási eljárást. Ennek feltétele, hogy ötven képviselő kezdeményezze, és az országgyűlési képviselők kétharmada titkos szavazáson megszavazza, azt a részletesen megindokolt határozatot, amelyben feltüntetik, hogy konkrétan milyen okból vált méltatlanná az elnök az elnöki tisztség betöltésére. Ezeknek tényekkel alátámasztott jogi érveknek kell lenni. Ha a tények és az érvek egyértelműek és erősek, viszont az Alkotmánybíróság mégsem mozdítja el az elnököt, akkor felvethető, hogy a bíróság összetételéből adódóan nem pártatlan. De eddig a nyilvánossággal senki nem közölt olyan érveket, melyek a megfosztási eljárás megindítását indokolnák.”
Az eddig elhangzottak politikai érvek voltak, és az elnök iránti bizalom hiányáról szóltak. A bizalom a miniszterelnöknél fontos alkotmányos követelmény, a köztársasági elnöknél azonban nem a szimpátia és a bizalom a kérdés, hanem a törvények megtartása, vagy szándékos megsértése
– mutatott rá Hack Péter.
A jogtudós az elnök elmozdításával összefüggésben kitért arra is, hogy „a hatályos alkotmányos szabályok nem szabnak konkrét tényleges korlátot a lehetséges megoldásokra, hiszen az Alaptörvény módosításának csak feltétele van, valamennyi képviselő kétharmadának szavazata. Ugyanakkor az Alaptörvény rögzíti, hogy Magyarország »demokratikus jogállam«, és a most impozáns kormányzati többséget nyert politikai erők a megsérült jogállam helyreállításának programjával kampányoltak. Ezen felül Magyarország tagja az Európai Uniónak, amely – jól ismert módon – a jogállamiság követelményeinek betartására különösen érzékenynek mutatkozott az elmúlt években. Ezért, ha az elnök nem mond le, akkor csak olyan megoldással tudják eltávolítani, amely a jogállamiság követelményeinek megfelel.”
Jöhet a közvetlen elnökválasztás?
Az Tisza Párt győzelme után újra napirendre került az erősebb államfői jogkörökről, valamint a közvetlen elnökválasztásról szóló diskurzus. Hack Péter lehetséges megoldásnak tartja a közvetlen elnökválasztást, a világ számos országában ezt a konstrukciót alkalmazzák. A jogtudós ugyanakkor úgy látja, a közvetlen elnökválasztásnak csak akkor van értelme, ha az elnök, jelenleg döntően szimbolikus jogkörei érdemben bővülnek, és az államszervezetet az elnöki, vagy félelnöki rendszer felé mozdítják el.
Egy elnöki, vagy félelnöki rendszerben – szemben a jelenleg hatályos megoldással –, az elnöknek már nem csak közjogi legitimitása van, hanem politikai is, tekintettel arra, hogy nem csak az országgyűlési képviselők többségének támogatása van mögötte, hanem a rá szavazó több millió választópolgár is.
Hack Péter konkrét példákat hozott az elnöki, félelnöki rendszerekre. „A tiszta elnöki rendszerben, mint például az Egyesült Államokban az elnök a végrehajtó hatalom feje, aki nem tartozik felelősséggel a törvényhozásnak, nem lehet kérdezni, nem lehet interpellálni, és a törvényhozás nem vonhatja meg tőle a bizalmat. A félelnöki rendszerben, mint például Franciaország, az elnök mellett van parlament által választott kormány, van miniszterelnök, aki a parlamentnek felelős, és a parlament által leváltható, az elnök azonban nem tartozik felelősséggel a parlamentnek. Látjuk is, hogy Macron elnök ugyan elvesztette a választók szimpátiáját, az általa javasolt kormányfők sorra buknak meg, de az elnök pozíciója megingathatatlan. Ezért nem igaz az a tétel, hogy a közvetlen elnökválasztás eredményeként olyan elnöke lenne az országnak, aki a »nemzet egységét jobban megtestesíti«, mint a parlament által választott elnök.”
Ha április 12-én elnökválasztás lett volna, akkor a Tisza Párt jelöltje a szavazatok valamivel több mint 53 százalékát kapta volna, de a választáson résztvevők közel 47 százaléka úgy érezné, hogy a megválasztott elnök nem az ő akaratából kormányoz. Ráadásul, a parlamentáris rendszerben, ha a ciklus során elfogy a miniszterelnök iránti bizalom, akkor az Országgyűlés le tudja váltani, – ahogyan 2004 augusztusában Medgyessy Péter esetében, vagy 2009 áprilisában Gyurcsány Ferenc esetében megtörtént –, de a közvetlenül választott elnök akkor is kitölti a mandátumát, ha a választók 80–90 százaléka elégedetlen vele
– hangsúlyozta Hack Péter.
Hack Pétert egyszer már jelölték, de most több okból sem vállalná
Hack Pétert Novák Katalin lemondása után, Sulyok Tamás megválasztása előtt az LMP ajánlotta köztársasági elnöknek. A jogtudóstól megkérdeztük, ha újra felmerülne ez a kérdés, vállalná-e a jelöltséget.
Több okból sem vállalnám
– tette világossá Hack Péter az alábbi érvek mentén:
- „Egyrészt, 2024-ben ez egy szimbolikus vállalás volt, amivel az LMP azt akarta jelezni, a siker esélye nélkül, hogy jobb lenne, ha nem egy a kormánypárthoz erősen kötődő, kizárólag a kormánypárt bizalmából megválasztott személy lenne az elnök. Szerintem a mostani helyzet igazolta az LMP akkori álláspontját.”
- „A második ok, hogy én inkább csendes és nyugodalmas életre vágyom, és keresztény emberként imádkozom, hogy az új többség sikeresen végezze munkáját, és a választási ígéreteit teljesíteni tudja, hiszen minden magyar embernek ez az érdeke.”
- „A harmadik ok amiért biztosan nem vállalnám, hogy ha az elnök nem mond le, és ha a parlament pusztán többségi akarattal új elnököt választ, akkor bárki is lesz az új elnök, bármilyen jóakarattal, felkészültséggel, politikai rutinnal és bölcsességgel fog is rendelkezni, a parlamenti többség bábja lesz. A jelenlegi elnök eltávolításának programja a személyt célozza, de az intézményt találja el. A többségi akaratból eltávolított elnök után az új elnöknek minden döntésénél számolnia kell azzal, hogy ha olyat tesz, amivel elveszti a többség szimpátiáját, akkor őt is el lehet távolítani ugyanúgy, mint az elődjét.”
Sulyok Tamás támogatására azóta egy petíció is elindult, amit Orbán Viktor leköszönő kormányfő is aláírt. Magyar Péter, leendő kormányfő úgy látja, Orbán Viktor ezzel a lépéssel épp azt erősítette meg, hogy „Sulyok Tamás a Fidesz bábja.”
(Borítókép: Magyar Péter és Sulyok Tamás a Sándor-palotában 2026. április 15-én. Fotó: Dr. Sulyok Tamás / Facebook)
Olvasd tovább itt: index.hu
