Hegedűs Zsolt (Fotó: Hegedűs Zsolt / Facebook)
Az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálásának rendszere idén év végéig a megszokott módon működik – tájékoztatta szerdán a közönséget Hegedűs Zsolt, a leendő egészségügyi miniszter, Facebook-bejegyzésében.
Elmondta, hogy kedden egyeztetett a Batthyány-Strattmann László Alapítvány képviselőivel, köztük az elnökkel, Lengyel Györgyivel, valamint más kurátorokkal a NEAK központjában. A megbeszélésen részt vettek a NEAK munkatársai is, például Kőrösi László elnök és Kőnig Róbert miniszterelnöki biztos, valamint a miniszteri kabinet tagjai, Cserháti Péter és Csernus Kata.
„A betegek ellátásának biztonságát prioritásként kezelve, és számítva a kurátorok további közreműködésére, kértem, hogy december 31-ig a jelenlegi rendszer szerint folyjon a munka. Ezzel párhuzamosan az újonnan felálló egészségügyi minisztérium azonnal felülvizsgálja majd az alapítvány működésének kereteit, a szervezeti struktúrát, a beteginformációs rendszert, valamint az egyedi kérelmek elbírálásának folyamatát. Közös célunk, hogy az érintett betegek ellátása a váltás alatt is biztonságos és folyamatos legyen, miközben modernizált és átlátható működést alakítunk ki” – fogalmazott Hegedűs Zsolt.
A leendő miniszter szombaton jelezte, hogy átalakítaná a gyógyszerkérelmek elbírálásának rendszerét, mivel nem átlátható, hogy milyen szempontok alapján születnek a döntések, és késések, torlódások is előfordulnak. Kifogásolta, hogy nem világos, ki vállalja a végső felelősséget a döntésekért, ami egy politikai átmenet esetén tovább fokozhatja a bizonytalanságot. Rávilágított, hogy ez különösen súlyos helyzet, mert sok esetben életmentő kezelésekről van szó. – Az életmentő gyógyszerekről szóló döntések nem maradhatnak „fekete dobozban”. Magyarországon egyre többen kérdezik, hogy milyen alapon dől el, ki kap hozzáférést a drága, életmentő kezelésekhez. Ez nem csupán finanszírozási kérdés, hanem szakmai, etikai és bizalmi téma is. Az irányadó nemzetközi gyakorlatok közül sok hasznosítható lenne – tette hozzá. Szerinte például a brit rendszerből az átláthatóságot, a németből pedig a szerepek szétválasztását érdemes átvenni, ami azt jelenti, hogy egy szakmai értékelő egység dolgozik, míg egy másik a társadalmi és pénzügyi szempontok figyelembevételével hozza meg a döntéseket.
Hegedűs Zsolt úgy véli, Magyarországon célszerű kisebb rendszereket kialakítani, például egy „mini-hibrid modellt”, amely tartalmazna egy kis, erős szakmai értékelő egységet német példa alapján. Olyan döntéshozó fórumra van szükség, amelyben orvosok, egészségügyi közgazdászok, bioetikusok és betegképviselők dolgoznak együtt. Emellett minden döntésről nyilvános összefoglalókat kellene közzétenni brit mintára, és világos etikai alapelveket kellene kidolgozni svéd példa alapján.
Tudni lehet, hogy az alapítvány 2025-től kezdte meg működését, ahol a kormány a társadalombiztosító által nem támogatott kezelések, gyógyszerek és segédeszközök támogatását szervezte ki, ugyanakkor az új rendszerrel és átláthatósággal kapcsolatban számos probléma merült fel.
Forrás hang.hu
