A házassági (vagyonjogi) szerződés évtizedeken át tabunak számított, sokszor már az említése is nézeteltérésekhez vezetett a felek között: minek szerződni, ha úgyis megbízunk egymásban? Ezt az ellenszenvet néhány hollywoodi film is táplálta, köztük például a Kegyetlen bánásmód című romantikus vígjáték. A szellemes történet középpontjában egy gátlástalan válóperes ügyvéd, Miles Massey (George Clooney) által kidolgozott, támadhatatlannak tartott házassági szerződés (a Massey-féle szerződés) áll, amelyet egy ugyancsak gátlástalan, vagyonvadász hölgy, Marylin Rexroth (Catherine Zeta-Jones) igyekszik kijátszani. A komédia természetesen – már műfajánál fogva is – inkább a házassági szerződés karikatúrája, mint propagandája.
De mi az igazság?
Felülírható a törvényi szabályozás
Az előítéletek, fenntartások lassanként kezdenek eloszlani a házassági vagyonjogi szerződéssel szemben, sőt arányaiban erősödik a vagyonjogi tudatosság a házasok vagy házasságot tervezők körében. A közjegyzők tapasztalatai szerint leggyakrabban azok kötnek házassági vagyonjogi szerződést, akik egy válás után házasodnak újra. Ezzel ugyanis le tudják választani a korábbi házasságukban keletkezett vagyont és adósságokat az újtól. Azt is befolyásolni tudják, hogy mi és hogyan kerüljön be a hagyatékukba, ami különösen fontos lehet, ha a házastársaknak több kapcsolatból született gyermekük.
A házastársak közös vagyonába fő szabály szerint azok a vagyontárgyak tartoznak, amelyeket a házassági életközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Különvagyon marad ugyanakkor többek között az a vagyonelem, amellyel valamelyik fél a házassági életközösség kezdetén már rendelkezett, valamint az is, amit a házasság alatt örököl vagy ajándékba kap.
A házassági vagyonjogi szerződésben akár teljesen felül lehet írni a törvényi szabályozást: meghatározhatják például, mi tartozzon közös vagyonba, mi maradjon különvagyon, és hogyan viseljék az egyes vagyoni terheket.
Tipikus oka a vagyonjogi szerződés megkötésének, ha az egyik vagy mindkét fél cégtulajdonnal rendelkezik, többgenerációs családi vállalkozás tagjai, több vagy jelentős értékű ingatlanjuk, egyéb értékes ingóságuk van. Vállalkozást, autót, bank- és értékpapírszámlákat is gyakran nevesítve teszik a különvagyon részévé.
Mozaikcsaládok, céges hitelek
Sokan élnek az általános és teljes vagyonelkülönítéssel is, hogy a házasfeleknek ne keletkezzen egyáltalán közös vagyonuk. Ez különösen mozaikcsaládok esetében gyakori.
Kevesen tudják, hogy a vagyonjogi szerződés nagyobb biztonságot nyújthat a házastársaknak, mert egyes tartozások esetén megóvhatják vele a családi vagyont
– hangsúlyozza Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A szerződés nemcsak a vagyon, hanem az adósság elkülönítésére is szolgál, hiszen egy vállalkozói csőd vagy egy vissza nem fizetett céges hitel a házastársi közös vagyont is érintheti. Ha a szerződés pontosan rögzíti, mi számít közös vagyonnak és mi különvagyonnak, az egy későbbi tartozás esetén is segíthet megóvni a másik házastárs vagyonát.
Otthon Start Program
Akkor is hasznos a vagyonjogi szerződés, ha valaki az előző házasságban közösen vett fel hitelt egy lakásra. Hiába lett ugyanis a válás után az egyik volt házastársé az ingatlan, a kölcsön visszafizetéséért alapesetben mindketten egyetemlegesen felelnek, még az új házastárssal közös vagyonnal is. Ezért az érintett félnek célszerű lehet vagyonjogi szerződésben rendeznie, hogy a korábbi kapcsolatból eredő kötelezettségek ne keveredjenek az új frigy vagyoni viszonyaival.
Ha valaki házasságban él, de egyedül vesz fel lakáshitelt és házastársát nem vonja be adóstársként, akkor a bank feltételnek szabhatja a házassági vagyonjogi szerződés megkötését, amelyben meghatározzák, hogy a hitelből szerzett ingatlan az adós különvagyonába tartozik.
Az Otthon Start program indulása után több ilyen ügyben kértek közjegyzői közreműködést.
Egy házassági vagyonjogi szerződés harmadik féllel, például egy bankkal szemben csak akkor hatályos, ha bejegyezték a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY), vagy a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. A bejegyzést a házastársak, illetve élettársak személyesen és közösen kérhetik a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerint illetékes vagy a szerződést közjegyzői okiratba foglaló közjegyzőtől. Nemcsak frissen kötött, hanem régebbi házassági vagyonjogi szerződést is be lehet jegyeztetni.
Élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést
Az élettársak vagyoni viszonyaira egészen más vagyonjogi szabályok vonatkoznak, mint a házaspárokra. Élettársi kapcsolatban ugyanis nem keletkezik automatikusan közös vagyon, együttélésük ideje alatt önálló vagyonszerzők maradnak. Ha pedig szétválnak, csak annyit követelhetnek egymástól, amennyivel igazolhatóan hozzájárultak a másik vagyonának gyarapodásához.
Ezzel együtt az élettársak a házaspárokhoz hasonlóan rendezhetik az egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére.
Érvényes élettársi vagyonjogi szerződés megkötéséhez is szükség van közjegyző vagy ügyvéd közreműködésére, ami egyben biztosíték arra, hogy mindkét fél akarata érvényesüljön, és biztosan tudatosan, befolyásmentesen hozzanak döntést vagyonukról. Az otthon, egymás között írt megállapodás akkor is érvénytelen lesz, ha azt tanúk is aláírták.
Azt is jó tudni, hogy ha a házasságkötés előtt a pár élettársként együtt élt, akkor már az együttélés kezdetétől – és nem a házasságkötés időpontjától – érvényesül a törvényes vagyonjogi rendszer. Ha az élettársak a későbbiekben házasságot kötnek egymással, akkor szerződésben rögzíthetik, hogy a házasságot megelőzően mi volt a közösen keletkezett és mi a különvagyon.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: khoa vu / Getty Images)
Olvasd tovább itt: index.hu
