A Tisza Párt választási győzelmét követően olyan mandátumot szerzett, amely lehetővé teszi számára, hogy módosításokat eszközöljön a létező közigazgatási struktúrában. A Mandiner próbálta feltérképezni, milyen változások várhatóak.
Magyar Péter közigazgatási reformjával kapcsolatban sok kérdés merül fel, de konkrét válaszok még nem állnak rendelkezésre. Nem világos például, hogy káosz vagy reform vár ránk: a centralizált modell fenntartása mellett a helyi hatóságok szerepe is erősödhet. Lehetséges, hogy a vármegyék eltűnnek, megváltozik a járási rendszer, illetve uniós régiók is létrejöhetnek. Várhatunk apró módosításokat, vagy egy teljes átalakulásra kerül sor az eddigi állami struktúrában?
Az Orbán Viktor által 2010 után vezetett kormány egyik fő célja az állam „újjászervezése” volt. E reformok mögött hatékonysági és politikai szempontok álltak, amelyek a mai közigazgatási rendszer kialakulását befolyásolták. Ennek keretében 2011-ben létrejöttek a megyei kormányhivatalok, amelyek integrálták az államigazgatás korábban szétszórt egységeit.
A járási rendszer 2013-as visszaállítása tovább növelte a centralizáció mértékét. A járási hivatalok számos államigazgatási feladatot vettek át az önkormányzatoktól, például a közigazgatási ügyintézést. Ezzel párhuzamosan az önkormányzati rendszer is átalakult, mivel a 2011-es új önkormányzati törvény szűkítette a települések hatáskörét az oktatás és egészségügy terén, melyek fokozatosan állami kezelés alá kerültek.
Az oktatás területén a legszembetűnőbb változás a központosítás volt: az iskolák fenntartását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át, jelentősen csökkentve az önkormányzatok szerepét. Az egészségügyben hasonló folyamat zajlott, ahol az állam fokozatosan átvette a kórházak működtetését. A megyei önkormányzatok szerepe is jelentősen megváltozott, mivel korábbi intézményfenntartó feladatuk megszűnt, és főként területfejlesztési tevékenységekre korlátozódott.
Ma Magyarország közigazgatási rendszere több szintből áll.
Forrás www.origo.hu
