Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a szolidaritási hozzájárulást.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a szolidaritási hozzájárulást.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése megsemmisítette a veszélyhelyzeti szabályozásról szóló 15/2026. (II. 3.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseit visszamenőleges hatállyal. Ez azt jelenti, hogy a leköszönő Fidesz-kormány által bevezetett veszélyhelyzet alatt hozott rendeletek egy része jogszerűtlenné vált, így azok mind a kihirdetésük óta érvénytelennek tekintendők.

Mely rendelkezéseket érinti a döntés?
Az Alkotmánybíróság a 15/2026. (II. 3.) Korm. rendelet 1. § b) pontját, 3. § (2) bekezdését, valamint 6. § (1) és (2) bekezdését semmisítette meg.

A döntés hátterében az Országos Bírói Tanács által benyújtott jogorvoslati kérelem állt, amelyben a Tanács azt kifogásolta, hogy a rendelet előkészítése során nem nyújtottak lehetőséget a megfelelő véleményezésre. Kérték, hogy az Alkotmánybíróság az időbeli hatályukat visszamenőleg semmisítse meg a kifogásolt rendelkezéseknek.

Az érintett szabályok szerint a szolidaritási hozzájárulás rendje nem minősült hatósági aktusnak, így közigazgatási per sem indítható ellenük. A jogszabály arra is kötelezte a bíróságokat, hogy a szabályokat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazzák. A visszamenőleges hatályú megsemmisítés kérése azért merült fel, mert az érintett rendeletek alkalmazása a folyamatban lévő perekben visszafordíthatatlan változásokat hozhatott volna.

Az Alkotmánybíróság arra a megállapításra jutott, hogy az előkészítésért felelős szerv nem kérte a Tanács véleményét a rendelet tervezetével kapcsolatban, és a Tanács sem nyújtott be szakmai álláspontot a jogszabály előkészítőjének. E körülmények figyelembevételével az Alkotmánybíróság a Tanács jogorvoslati kérelmét megalapozottnak találta, ezért az említett szabályokat megsemmisítette.

Az ügy előadó alkotmánybírója Handó Tünde volt, akinek a határozathoz több alkotmánybíró is csatlakozott párhuzamos indoklásában.

Forrás 24.hu