Az Alkotmánybíróság teljes ülése visszamenőleges hatállyal megszüntette a 2026 februári kormányrendelet több rendelkezését, amely a főváros hosszú ideje tartó harcát a szolidaritási hozzájárulás ellen súlyosan érintette. A Fővárosi Törvényszék később az Alkotmánybírósághoz fordult e rendelet ügyében, és kiderült, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) is benyújtott egy jogorvoslati kérelmet.
Megsemmisítették többek között azt a szakaszt, amely kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás látványa nem minősül hatósági aktusnak, és ellene nem lehet közigazgatási pert indítani. Továbbá eltörölték azt a részt is, amely a folyamatban lévő ügyekre vonatkozóan a rendelet alkalmazását előírta, továbbá megállapította, hogy a bíróság megszünteti a már folyamatban lévő pereket, és a költségeket az állam viseli.
Az OBT jogorvoslati kérelme azt is kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy a kormányrendelet előkészítéséért felelős szerv nem konzultált az OBT-vel, ezért a rendelet egyes rendelkezéseit récisítsék meg. A kormányrendelet módosította a közigazgatási perek menetét is.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem volt adat arra, hogy az OBT-t a tervezet véleményezésére felkérték volna. Ezért az OBT kérelme megalapozottnak bizonyult, és a kifogásolt szabályokat érvénytelenítette.
Április végén az Államkincstár úgy döntött, hogy június közepéig mentesíti Budapestet a szolidaritási hozzájárulás megfizetése alól, Szolnok is hasonló mentességet kapott. A szolidaritási hozzájárulás jogszerűségéről már évek óta folyik a vita, de az Alkotmánybíróság nem találta ellentétesnek az elvonás intézményét az alapjogokkal. Ennek ellenére Budapest folytatta a harcot a kormány által kivetett hozzájárulás ellen, amit a kormány e rendelettel próbált lezárni.
Forrás telex.hu
