A Debreciner csapata: Porcsin Zsolt, Kántor-Újvári Gerda, Bereczki Boldizsár, Polgár Tóth Tamás (Fotó: Magyar Hang/R. Kiss Kornélia)
Debrecenben sajtótájékoztató zajlik, ahol a helyi televízió és újságok munkatársai beszélnek, mielőtt a politikai szereplő is megérkezik. Ő előadja a mondanivalóját, jellemzően egy pozitív összegzést, majd megköszöni a figyelmet. A médiával foglalkozók lekapcsolják a mikrofont és kamerát, gyorsan összepakolnak, és már mennek is. A Debreciner újságírói szerint ez egy megszokott jelenet a fideszes irányítás alatt álló városban, gyakran csak ők maradnak, hogy kérdéseiket feltegyék.
Valójában ez inspirálta a Debreciner megalapítását hét évvel ezelőtt. Az alapító főszerkesztő, Porcsin Zsolt elmondja, hogy olyan híroldalt kívántak létrehozni, ami nem csupán a városvezetés közleményeit közvetíti, hanem kritikusan is értékeli azokat. A Debreciner kérdései nem csupán őket, hanem a Hajdú-Bihar megyei olvasókat is foglalkoztatják. Ők szeretnék tudni, milyen hatással lesznek az akkumulátorgyárak, mi történik a Vekeri-tó fejlesztésével, és érdeklik őket a 106-os vasútvonal bezárásának következményei.
Porcsin Zsolt szerint a Debreciner adatainak tanúsága szerint van igény a színvonalas tájékoztatásra: áprilisban a hírportál Facebook-posztjainak elérése 10,6 millió volt. Ez a magas érdeklődés részben a választásoknak tudható be, de a havi megtekintések egyébként is ritkán esnek 6 millió alá. Az olvasók száma azonban jóval meghaladja az előfizetőkét, hiszen a magyar közönség általában ingyenesen szokta meg a tartalmakat, így nehéz őket meggyőzni arról, hogy a hírportál költségei fedezésére szükség van a támogatásukra. A Debreciner az elmúlt években olyan ügyekről is beszámolt, amelyeket mások nem tártak fel, például a CATL akkumulátorgyár vízigényéről vagy a megyei gyepmesteri telepek körülményeiről. Arra törekszenek, hogy a megyében minden települést megjelenítsenek, még azokat is, ahol évtizedek óta nem volt írott sajtó.
Ehhez biztosítani kell azokat a újságírókat, akik hajlandóak foglalkozni a helyi ügyekkel. A Debreciner csapata négy embert számlál: a főszerkesztőt és három újságírót: Polgár Tóth Tamást, Kántor-Újvári Gerdát és Bereczki Boldizsárt. Az utóbbi két újságíró a húszas éveikben jár, és pályakezdő szinten csatlakoztak a laphoz. Ha nem lenne Debreciner, Kántor-Újvári Gerda valószínűleg nem az újságírás irányába fordulna, míg Bereczki Boldizsár külföldi munkalehetőségeken gondolkodna, ha a lap nem jutna el a következő nyárig. Jelenleg csak a májusi fizetésekhez elegendő pénz van a kincstárban, figyelmeztet Porcsin Zsolt, hangsúlyozva, hogy nehéz helyzetben dolgoznak. Magyarországon az online újságírás piaca az Index és az Origo közötti verseny határozta meg, amelyek ingyenes tartalmakat kínáltak az olvasóknak. A közönség tehát hozzászokott ahhoz, hogy az online sajtó ingyenes. Ha egy újság szeretné a nézőket meggyőzni ennek az ellenkezőjéről, intenzív kampányt kell folytatnia, ami azonban sok munkát igényel, és a kisebb szerkesztőségek gyakran képtelenek ezt anyagilag fedezni. Az ügyfélbarát előfizetési rendszer létrehozásához is sok idő és szakértelem szükséges.
Porcsin Zsolt szerint a hirdetők az elmúlt években politikai nyomás alatt hoztak döntéseket, így sok helyi vállalkozás nem hirdetett náluk, ha akár rendkívül jövedelmező is lett volna: féltettek, hogy az önkormányzat negatívan reagál, például megvonják a területfoglalási engedélyüket. Elmondták, hogy ezen aggodalmak miatt nem hirdetnek. Volt, aki azt kérte, hogy ne is tudósítsanak a cég eseményeiről, nehogy úgy tűnjön, hogy kapcsolatban állnak a Debrecinerral. Az olvasói támogatások viszont nem voltak elegendőek a lap fenntartásához.
Magyarországon nem állt rendelkezésre pályázati lehetőség; a Debreciner fő bevételi forrása az uniós és amerikai pályázatok voltak. A Trump-adminisztráció azonban leállította számos támogatási programot: – A Prágai Civil Alaptól fiatalok bevonására nyertünk támogatást, de a projekt közepén hirtelen értesítettek, hogy minden tevékenységet le kell állítani. Hasonlóan más pályázati lehetőségek is eltűntek – meséli a főszerkesztő. A Debreciner jelenleg is dolgozik új pályázati források kutatásán, bíznak benne, hogy a kormányváltás után több vállalkozás mer majd hirdetni náluk. Támogatná egy átlátható, független állami pénzalap létrehozását is, amely a demokrácia működését segítő helyi sajtót támogatná, mivel a közösségek nem mindig tudják eltartani az ilyen orgánumokat. Nagy szükség lenne rájuk, hiszen a vidéki Magyarország nem lehet információs sivatag, ahol a lakosság nem értesül a helyi ügyekről. Az embereknek szükségük van az információkra, hogy döntéseket hozhassanak, akár a hétköznapokban, akár a választásoknál – mondja Porcsin Zsolt.
A Debreciner alapvetően az előfizetőkre épít: kampányuk célja 1500 előfizető beszerzése, akik havi 2000 forinttal támogatnák a lap működését, mivel úgy vélik, hogy ez elég lehet a fennmaradáshoz. Hét évvel ezelőtt a Debreciner elindításához szükséges pénzt 600 támogató gyűjtötte össze, és a szerkesztőség jelenleg is kézben tartja az összes lehetőséget a túlélés érdekében.
A cikk először a Magyar Hang 2026/19. számában jelent meg május 8-án.
Forrás hang.hu
