Az 24.hu-n közzétett vitaindító írásunkra négy válasz érkezett. Az első válaszadó Miklósi Zoltán, a második Kapelner Zsolt, Mráz Attila és Tóth Szilárd János, a harmadik Madlovics Bálint és Magyar Bálint, a negyedik pedig Benedek István írása. Ezekben a válaszokban új megközelítéseket hoznak, eltérő fogalmakat használnak, és más következtetésekre jutnak. Sok esetben vitatják a cikkünkben szereplő állításokat, és olyan véleményeket is nekünk tulajdonítanak, amelyeket nem képviseltünk. A félreértések egy része valószínűleg cikkünk hiányosságaiból ered, ezért most néhány állításunkat a kritikák fényében alaposabban kifejtjük.
Vitapartnereinkkel ellentétben nem véljük, hogy az Orbán-rezsim működésének jellemzésére a demokrácia és autokrácia dichotómiája lenne a legalkalmasabb. Kritikusaink nem tudtak kilépni a saját, ezen dichotómián alapuló rezsimfogalmukból, ezért helytelenül értelmezték az írásunk lényegét. Az Orbán-rezsim nem csupán a demokrácia egy sajátos formája, de nem is az autokráciáé. Itt a plebiszciter vezérdemokrácia (PVD) elmélete és fogalomkészlete jobban megfelel a rezsim 16 évi működésének és bukásának. E típusú uralomban a hatalom „tartalmában autoriter, formájában demokratikus”: a legitimációt és a mozgósítást helyezi a középpontba. Azt is fenntartjuk, hogy április 12-én az Orbán-rezsim a plebiszciter (igen/nem) vétó révén bukott meg, amely egyben az új vezető jóváhagyása is volt. Ezt a vétót demokratikusnak kell tekinteni, mivel a parlamenti választás Orbán Viktorról és az Orbán-rezsimről folytatott népszavazássá vált, amelyet a Tisza-kampánystratégia is előrevetített, és ők ezt a népszavazást elveszítették.
Az alábbiakban arra törekszünk, hogy válaszoljunk a legfontosabb vitapontokra.
### Politikai vagy tudományos megismerés?
Az első különbség vitapartnereink hozzáállásában és a miénk között a politikai megközelítésünkben rejlik. Mi empirikus, reális alapokon néztük a politikát, és a politikai viszonyokat igyekeztünk megérteni. Kritikáik viszont idealista, morálfilozófiai alapú eszméken nyugszanak. Számukra a rezsim leírása nemcsak érthetőséget, hanem politikai hasznosságot is hordoz: a vita morális-politikai szempontból is kirajzolódik, nem csupán a rezsim működésének megértésére irányul.
Miklósi világosan fogalmazta meg, hogy az általa preferált rezsimleírás a „bűnök leírását”, a morális értékelést és a stigmatizálást célozza. Kapelnerék is ezen a vonalon mozognak, hangsúlyozva, hogy a rezsim kategorizálásának célja a politikai problémák megértése és a polgári elvárások meghatározása. Az Orbán-rezsim leírása morális megítéléshez is kapcsolódik.
Ezzel szemben cikkünk célja alázatosabb volt; arra kerestük a választ, hogy milyen belső politikai logika irányította az Orbán-rezsimet, mi tartotta életben több mint másfél évtizeden keresztül, és mi vezetett a bukásához.
### Mi a plebiszciter vezérdemokrácia?
Állítottuk, hogy az Orbán-rezsim autoriter jellege a 2022-es választásokat követően még inkább megerősödött. E rezsim működése az „autokrácia” vagy „választási autokrácia” kategóriáival nem ragadható meg igazán; a plebiszciter vezérdemokrácia modellje sokkal adekvátabb. A PVD egy olyan autoriter rezsim, amely karizmatikus vezetője köré épül, aki demokratikus legitimitással bír, tehát választásokon nyeri el hatalmát. Az április 12-i választás során a vezér karizmája meginogott, ami a választói legitimitás elvesztéséhez vezetett.
Az Orbán-rezsim politikai logikája évek óta változatlan maradt: autoriter hatalomgyakorlaton alapul, ugyanakkor folyamatosan támaszkodik a választói felhatalmazásra. A választások manipulálása vagy erőszakos hatalomátvétel nem állt összhangban a rezsim politikai logikájával, hiszen ez a legitimitás megtartását veszélyeztette volna.
### (Választási) autokrácia, hibrid rezsim és PVD
A politikai tudományban számos elméleti megközelítés létezik, és Benedek István által bemutatott választási autokrácia és hibrid rezsim elméletek a politikai rendszerek osztályozását normativek alapján végzik. Noha ez az osztályozás hasznos, gyengesége, hogy kevésbé képes megérteni a konkrét rezsimek belső működését.
Kritikusaink az Orbán-rezsimet a liberális demokrácia ideálján keresztül elemzik, és ezért elutasítanak minden olyan elemet, amely akár demokrátikus legitimációnak is tekinthető. A plebiszciter vezérdemokrácia viszont lehetőséget ad arra, hogy megértsük, mi tartotta életben és vezette bukásához az Orbán-rezsimet.
Forrás 24.hu
