A megelőzés és a rendszeres otthoni ellenőrzés, valamint a helyes mérési technika kulcsfontosságúak lehetnek az élet megóvásában. Ahhoz, hogy ezt hatékonyan végezhessük, fontos tudni a magas vérnyomás (hipertónia) fázisait, a modern diagnosztikai lehetőségeket és a legjobban bevált kezelési módszereket. Ezeket a tudnivalókat a magas vérnyomás világnapja alkalmából gyűjtöttük össze.
Meddig tekinthetők normálisnak az értékek, és mikortól számítunk magas vérnyomásnak?
Május 17-e a magas vérnyomás világnapja
A Hipertónia Világszervezet (World Hypertension League, WHL) javaslatára május 17-én a világ számos országában a magas vérnyomás témája kerül a középpontba. A globális és helyi egészségügyi kampányok fő célja, hogy növeljék a tudatosságot e veszélyes népbetegséggel kapcsolatban, amely az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb. Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 40%-át érinti, ami körülbelül 3,5 millió embert jelent. A legigazságtalanabb adat, hogy ezek közül körülbelül egymillióan nem kapnak kezelést, mivel nem is tudnak betegségükről. Így a magas vérnyomás világnapja a rendszeres szűrések és a saját felelősségvállalás fontosságát helyezi hangsúlyozottan előtérbe.
Mit érdemes tudni a hipertóniáról?
A vérnyomás a szív pumpafunkciója és az erek falának ellenállásából származik. Értéke folyamatosan változik a testet érő hatások és napszaktól függően. A vegetatív idegrendszer és a hormonok felelősek a szabályozásáért. Betegségről akkor beszélünk, ha a nyomás huzamosabb ideig magas. Az optimális érték 120/80 Hgmm alatt van, míg a 140/90 Hgmm feletti tartomány már magas vérnyomásnak számít. A legnagyobb kockázat abban rejlik, hogy a betegség hosszú időn át tünetmentes maradhat, mivel a szervek képesek alkalmazkodni a megváltozott nyomáshoz. A kezelés nélkül maradt magas vérnyomás viszont folyamatosan károsítja a szív-, vese-, szem- és érrendszert.
Mik lehetnek a magas vérnyomás tünetei?
Ha mégis megjelennek a tünetek, általában a következők tapasztalhatóak: reggeli fejfájás, tarkótáji nyomás, szédülés, fáradtságérzet, idegesség, orrvérzés, látászavar vagy mellkasi fájdalom. Két típust különböztetünk meg: az elsődleges (primer) hipertóniát, amely önállóan kialakul, és a másodlagos (szekunder) hipertóniát, amely más betegség (például pajzsmirigy- vagy veseprobléma) következményeként alakul ki. Az Egészségvonal (NNGYK) szakmai besorolása az alábbi kategóriákat tartalmazza:
| Kategória | Szisztolés érték (Hgmm) | Diasztolés érték (Hgmm) |
|---|---|---|
| Optimális | 120 | 80 |
| Normális | 120-129 | 80-84 |
| Magas normális | 130-139 | 85-89 |
| I. fokú magas vérnyomás | 140-159 | 90-99 |
| II. fokú magas vérnyomás | 160-179 | 100-109 |
| III. fokú magas vérnyomás | 180 | 110 |
| Izolált szisztolés magas vérnyomás | 140 | 90 |
Forrás ripost.hu
